MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. szeptember 7. - 1948. november 2.

1948. október 5.

2./ Fővárosi Könyvtár. A Fővárosi Könyvtár Szabó Ervin 4o évfé előtti kezdeményezése nyomán jól kiépitett keretekkel rendelkezik, amely-kellő kiszélesítés s a meglevő keretek kitöltése után alkalmas a nagybudapesti könyvtárpolitika feladatainak megoldására. Hasonlóképen a külföldi államokhoz,' a Szovjetunióhoz a városi lakosságnak ismeretterjesztő és szépirodalmi olvasmánnyal való- ellátása a városok feladata. A méglevő keretek kiszélesítése négy irányba a-' lskitható ki: 1. / Városigazgatás és községpolitikai szakkönyvtár gyakorlati és szakemberek használatára. 2. / Budapestre vonatkozó nyomtatványok lehető teljes gyüktése. 3. / Társadalomtudományi szakkönyvtár a társadalomtudományok művelőinek használatára. 4. / Közművelődési könyvtárhálózat, ismeretterjesztő és irodalmi olvasmányokkal. A'felsorold feladatok közül az első három feladata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos központjának külön gyűjteményei, a negyedi": feladatot pedig a város különböző pontjain elhelyezett közművelődési fiókkönyvtárak és mozgókönyvtárak látják el. Jelenleg 18 kisebb-nagyobb fiókkönyvtár működik. A legutóbbi 1947-es évben a könyvtárak egy millió kötet könyvet adtak ki. Tehát egy budapesti lakosra csak egy kiadott kötet esik. Használta a könyvtárakat 25.ooo budapesti lakos, tehát a népesség 2.5/í—a. S a könyvtár használóinak csak kb. 3o$-a rekrut ílődo tt a tulajdonkénen! munkásrétegekből. Ennek oka, hogy a fiókkönyvtárak nagyobb része a belső városrészeken van elhelyezve. Az' elmúlt rezsim ezekről gondoskodott elsősorban. Tekintve, hogy a jelenlegi fiőkkönyvtárhálózat főleg a. belső városrészeket elégi ti ki, ezt kellene kiegészíteni a külterületeken és a peremvárosokban felállítandó fiókkönyvtárakkal és autóbusz mozgókönyvtár-állomásokkal és ilymódon a könyvtárpolitikát a dolgozók legszélesebb rétegére tervszerű munkával és szakszerű irányi tás mellett ki lehetne terjeszteni. Legelső feladat tehát a . könyvtárhálózat kiépitése a perifériákon és a Nagybudapesthez csatolandó peremvárosokban. Ha feltesszük, hogy Nagybudapestnek másfél millió lakosa lesz, szükség lesz kb. 2o-3o ujabb fiókkönyv^ tár felállítására s e hálózat kiegészítéséül kb. ugyanannyi mozgókönyvtár-állomás létesítésére, ami feltételezi lo-15 autóbuszkönyvtár berendezését. III. Művészetpolitika. A művészetpolitika területe felöleli a szinház-, zene-, film-, képzőművészet-, népi és művészi tánc és egy nagybudapesti kórus kérdését. A szinházpolitika tengelyén elsősorban az a szempont van, hogy a dolgozók ténylegesen olcsóbb áron juésanak jegyekhez. Ez a körülmény előnyös hatással volna a magánkézben levő szinházak árszínvonalára is. Az előbbiek érdekében szükséges az, hogy a színházlátogatás a Népművelési Központ keretében létesítendő közönségszervezet és a Szakszervezeti Tanács kulturális osztálya közreműködésével nagymértékben fokozható legyen. Másodsorban a fővárosi kezelésben levő szinházakon kérésztől érvényesíteni Nagybudapest sajátos szinházpolitikájit. Ennek érdekében szükséges a főváros jelenlegi két színházának teljes átszervezése és olcsó bérletrendszer bevezetése. A Belváró31 Szinh

áz a haladó magyar és külföldi irodalom színháza lenne, a Városi Színház jelenlegi .filmszínháza megszűnne és ez a