MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. szeptember 7. - 1948. november 2.

1948. október 5.

hanem a népnevelésnek s a politikai felvilágositásnak szolgál­ják 'egyúttal közvetett céljait. A lehetőségek adva vannak. A Fővárosi Cirkusz, a Városligeti és Népligeti Mutatványos tér, a Margitsziget és Nagybudapest különböző természetes parkjai /Városmajor, Hűvösvölgy, stb./, amelyek módot adnak arra, hogy a külföldi.kulturparkok /moszkvai, leningrádi lunapark/ mintá­jára a tényleges szórakozás mellett a tömegek ismereteiben, Íz­lésükben, esetleg sportkészségükben a szórakozással karöltve fejlődni tudjanak. Érre vonatkozóan el kell érni, hogy a minta­szerű moszkvai parkokat szakértők tanulmányozhassák. A felsorolt feladatok megoldása feltétlenül egységes irányitást kivan. A városi kulturpolitika nerceak módszerében különbözik á falusitól, hanem ezen belül egész más módszerekkel kell a mun­kástömegek különböző műveltségű rétegei felé és ismét más mód­szerekkel a haladó, vagy a haladásnak megnyerhető értelmiségi­ek felé fordulni. A nagybudapesti kultúrpolitika tehát nem egy­séges társadalmi és nem egységes- műveltségű réteggel áll szem­ben. Nagybudapest lakosságának a zöme ipari munkásság, más ré­sze városi jellegű értelmiség. Ennek a népességnek művelődési igénye legalább is egyelőre nem hasonlítható össze a parasztság művelődési követelményeivel. A politikailag fejlettebb, nagyobb­látókörü proletariátus kulturális tekintetben is haladottabb és fejlettebb vállalkozásokat kivánhat meg. Nyilvánvaló tehát, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kultúrpolitikájának ép­pen országos jellegű célzatai miatt s az ország lakóinak számá­ban mutatkozó agrártulsuly következtében nem lehet teljes mérték­ben a munkásosztály művelődési szempontjaira tekintettel. Ez a tény azonban nem szabad, hogy hátráltassa Nagybudapestnek, mint ( ipari centrumnak és az ittlakó öntudatosabb dolgozók felé irá­nyuló kulturmunkának az integritását. Ez a meggondolás kívánja meg azt, hogy a, nagybudapesti kultúrpolitika irányítása a külön­böző szerveken és szervezeteken keresztül egységesen intéztessék­Ennek a kultúrpolitikának természetesen marxista leninista kul­túrpolitikának kell lenni. Ez a tény és a nagybudapesti pártszer­vezet területi meghatározása a leghatározottabb mértékben indo­kolja a nagybudapesti külön kultúrpolitikát, ameljr szervezetileg és politikai^ vonalon a nagybudapesti pártszervezet propaganda osztályával harmonikus egyetértésben tudná a kultúrpolitika ha­talmas feladatait végrehajtani. A fenti megállapítások alapján hatalmas feladatok várnak ; fővá­ ros kulturális' ügyosztál y ára, amely adottságainál, a rendelfce­zésre álló apparátusnál fogva a legalkalmasabb az MDP politikai célkitűzéseinek a kzlturmunka területén való megvalósítására. Az ügyosztályt ennek alapján hatalmas kultúrpolitikai /szabad­művelési/ sservvé kell átformálni, amely a tudományos munkától' kezdve a müvészetpártoláson át egészen a kulturtömegszórakozta­tásig a kulturális tevékenység valamennyi területét felöleli és irányítja. A népi demokrácia politikai és gazdasági sikereinek tudatositása.és ezeknek a sikereknek a megőrzése döntő fontos­ságúvá teszi egy ilyen egységes szervezetű és irányítás alatt álló kultúrpolitika kialakitását. Tisztázni kell az ügyosztály­nak a tömegszervezetekkel /Szakszervezeti Tanács, stb./ való viszonyát, tekintettel arra, hogy a Patt kultúrpolitikája a szakszervezeti vonal közreműködésével kerül megvalósításra. Ebben a. vonatkozásban az ügyosztályhoz tartozó intézmények és hivatalok kommunista vezetőinek,esetleg más külső pártszakem­berek bevonásával megalkotott Nagybudapesti Szabadmüvelési Tanács a p árt kultúrpolitikájának keresztülvitelét és a tömeg­szervezetekben kulturális téren a párt irányító szerepét a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents