MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. június 25. - 1948. augusztus 27.

1948. június 25.

Rut;/yantaárugyár

.Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb gumiarugyara. A szervezet gyönge, a X.kerületi pártszervezet nem tuao4n?5|> | olyan erőt koncentrálni az üzemre, mint amilyent ilyen nagyüzem megkövetelt volna. így a pártszervezet elég gyenge. Újpesti Pamutipar

. Magyarországon a Goldberger után egyike a legnagyobb és legfontosabb textilüzemnek. Posta, Bár nem termelő üzem, mégis mint az ország idegrendszere, önállósítása szüksége. Üzemi szervezeteink közül tálán a leggyöngébb, bár 7ooo taggal rendelkezik, nehéz volna egy tucat kommunistát összeszedni belőle. Ez többek között azzal magyarázható, hogy 1./ Nagybudapesten 5o alapszerve van, 2o különböző helyen. Minden kerület összetétele más, azonban a Postán dolgozó elemek beállítottsága, szociális öszszetétele legtöbb helyen azonos. A kerületek viszont úgymond egykalap alá veszik őket. A postás viszonyok számbavétele nélkül adják meg nekik a különböző utasításokat. 2./ Mivel a postás kádereket a kerületben felhasználni nem tudják, igy nem is törődnek velük sokat. A pártmunkának ezt az egyik legfontosabb kérdését teljesen elhanyagolták. 3./ A pártot inkább Pápai, Udvarhelyi és Pamlényi irányítja, mint a pártszervezet. A Párton belül a tökéletes hivatali szellem az uralkodó. Fentnevezettek valósággal maguk alá gyűrték a pártszervezetet. 4./ A Postás szervező Bizottság rendszertelenül, kb. 4 hetenként ülésezik, de határozatainak levitele teljesen bizonytalan, ellenőrizhetetlen. X

II. Alapszervek kiépítése. Ezideig a nagyobb üzemekben, úgymint WM.,Mávag, Standard sth. körzetek és a többi üzemekben általában mühelyrészi vezetőségek /3-5 taggal/ működtek. A körzetet nem lehet alapszervnek kiépíteni, mert a körzeti vezetőségek nem képesek átfogni a különböző gyártási egységű műhelyeket. A körzeti vezetőségek tagjai nem függetlenítettek, A meglévő és többé-kevésbbé jólmüködő mühelyrészi vezetőségeket nem lehet alapszervnek kiépíteni, mert túlságosan decentralizálva lenne a szervezet. így pl. a W.M.-be 13o-15o, a Mávagban kb. 75 alapszerv lenne. A műhely-alapszerv fogalmát tehát a gyártási egység és területi szempont kell, hogy meghatározza. Javaslatunk tehát az, hogy a műhel

y alapszervek gyártási egység és területi szempontok 62éFint Íegyen"kié'

pitve. Plt a W.Ml - gyárba, a csőgyárba 14oo munkás dolgozik, 12oo párttag van. Az üzem illetve műhely csak csövet gyárt. Hat műhelyrész van benne, úgymint: edzés, fúrás, stb. Tehát egy gyártási egység és területileg is egységes. Hasonló a Ganz waggon gyárban a kocsgyár. 9oo dolgozó van, itt is 14 mühelyrész: megmunkálás, szerelő, hegesztő, asztalos,'festő stb. azonban ez is egy gyártási egység és területileg is egy egységet alkot. Hasonló a mozdonymühely a Mávagban, ahol 12 mühelyrész van. Vannak viszont e nagy műhelyekkel szemben ugyancsak gyártási és területileg is egységet képező kisebb műhelyek, amelyeket ugyancsak alapszervvé kell képiteni. Például: A Ganz waggon gyárban a vasöntöde 15o munkással loo párttaggal. Hasonló az acélöntődé és a kovácsműhely, vagy pl. a kárpitos műhely, ahol 5o munkás, illetve 45 párttag van. Lesz tehát 12oo is 3o tagu mühelyalapszerv. Egyfthkánt is a kerületekben is igy alakul az alapszervek képe. Ezekszerint a W.M.-ben kb. 55-6o, a Ganz waggonban kb. 35, a Mávagban kb. 45,' a Ganz hajóban kb. 17 stb. alapszerv lenne.