MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. október 7. - 1955. november 3.
1955. október 7.
— R — * i ti' i néhánynak az eltávolítását követelték. /IX. X. XI. kerület./ Ez az egységes fel lépésa kezdeményező nyílt agitáció kihúzta az ellenséges elemek lába alól a talajt. Megakadályozta, hogy számottevő ellenséges hírverés alakuljon ki, vagy ellenséges gócok jöjjenek létre. Az ellenség legtöbb érvét, rémhírét, zavartkeltő törekvését még az előkészítés szakaszában-a legtöbb helyen megsemmisítették. A VI. Békekölcsön log yzésénok előkészíté se- á s lebonyolítása azzal az eredménnyel i s járt, hogy elő térbe hozta a pártmunka módszereinek .jellegzetes hiányosságai t. politikai m unkánk gyöngéit, és feltárta, szinte feltérképezte a poli tikailag ehnáradott torületc-k«t.__ Eredmény volt, hogy pártszervezeteink nem vették könnyen a feladatot, viszont szá mos helyen találkoztunk a nehézségek túlbecsülésével. Ez elsősorban a dolgozók áldozatkészsége iránti bizalmatlanságban fejeződött ki. Az az %lv, hogy az igazgatók segítsék a vezető műszaki értelmiségiek jegyeztetését a gyakorlatban sok helyen igazgatói utasitássá torzult. A Központi Vezetőség túljegyzésre''vonatkozó határozatát eltorzították. Ennek folytán elterjedt gyakorlattá vált, hogy munkások között is szorgalmazták a túljegyzést, még ott is, ahol normarendezés volt. Az alkalmazotti és értelmiségi kategóriáknál a túljegyzést pedig erőszakolták és a 25 %-o% nem,mint felső határt, hanem mint az előirányzat beépített részét kezelték. A Budapesti Pártbizottság felfigyelt erre a jelenségre és miután az ismételt figyelmeztetésekkel nem ért el hathatós eredményt, határozatot hozott a túljegyzés szorgalmazása ellen, a dolgozók bármely rétegei kp> jsött, Ezáltal iikerli.lt a legtöbb túljegyzés önkéntességét biztosítani. *z % határozat igen jo hatást tett a dolgozókra. Sokan fönntartották elő zo Ígéretüket, de megértették a határozatból, hogy a párt megértően kezeli problémáikat és nem türi az önkéntesség elvének megsértését. Számos üzemi, hivatali párttitkár ezt nem értette meg ás vonakodva hajtotta végre e határozatot. Ezeken a helyen romlott az értei miségiek viszonya pártunkhoz. Ezeknek az elvtársaknak a gyakorlatában uj tapasztalatot jelentett, hogy a dolgozók anyagi problémái iránt megértéssel, szükség esetén a túlzások menetközbeni korrigálásával, jobb ered ményt lehet elérni, mint erőszakkal, adminisztratív nyomással,,/Egyes helyeken viszont az önkéntes túljegyzést sem akarták elfogadni./ Bár a politikai meggyőző munka az előkészítés és a jegyzés egész tartama alatt elevenebb és tartalmasabb volt, mint a korábbiakban, a pártszervezetek legtöbbjénél küzdeni kellett azért,, hogy a kidolgozott agitációs,érvanyag a dolgozók között folytatott beszélgetések fő tártaivá váljék. Ennek egyik oka, hogy a Budapesti Pártbizottság határozata
