MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. június 28. - 1955. július 5.

1955. június 28.

A kalászosok Budapesten nem olyan jelentősek, mint az országban máshol. A tsz-ek közül 11 foglalkozik szántóföldi termesztéssel, a termésátlaguk valamivel magasabb volt az egyéniekénél, mig a többi kertész szövetkezet.113 munkaegység jut egy kat.hold összterületre évente. Egy tagra évente átlagosan 389 munkaegység teljesités esik. Jövedelem részesedés egy tagra évente 16.5oo.- Ft. Á

rutermelés megoszlása 1955 évi terv alapján

; növénytermesztésből 35»883.ooo Ft. állati termékből 18.899.ooo " egyéb termelés /mellék üzemág/ 6,449.ooo *' A budapesti -lezőgazdasági tsz-ekben egy kat.hold szántóterületre 13.o73.- Ft. termelési érték jut. A tsz-ekben általá0 ban árutermelői gazdálkodás folyik. Teljes termelésük 8o %-át, a kertészeti termékek 99 %-át áruként értékesitik. A tervezettnél rosszabul alakult a tsz-ek állatállománya. 1954'évben a szarvasmarha 84.5 %ával, a kocaállomány 65.6 %-ával rendelkeztek. Ennek oka a férőhely, takarmány'iány, és általában a tartásv.01 való idegenkedésben lehet keresni. A tejhozam 1953-ban 2232 liter, 1954-ben 2597 liter volt 1 tehet után. A XVIII.ker. "Micsurin", a XV.ker. "Béke" az országos tejtermelési versenyben élen járnak. A mezőgazdasági tsz-, összes vagyona 1953-ban 4o,482.ooo Ft. volt. 1955-re 173 %-os emelkedést ért el. összes igénybevett hitelek 27,7o8.ooo Ft. Az egy munkaegységre eső részesedés 0 1953-ban 37.74 Ft. 1954-ben 4o.87 Ft. volt. A közös vagyon gyarapodása általában jónak mondható, mégis egyes tsz-ekben pld. a III.ker. "Bem József","Ady", XXII.ker. "Béke" XV.ker. "Kossuth" tsz-ek közös . vagyon alakulása kedvezőtlen, jól alakul a XVTI.ker. "Micsurin", a XvT.ker. "Augusztus 2o.", a IV.ker. "Bán Tibor" tsz-ekben. Egyes ese. tékben a tsz-ek a hiteleket nem a rendeltetésnek megfelelően használják fel. Pl. a II.ker. ,!

Alkotmány" tsz. istálló helyett lakatosműhelyt épitett. Kifogásolni lehet a VT. mg. osztálynak azt az intézkedését, hogy meg nem alapozott I. tipusu tszcs-nek nagyobb összegű hitelt biztosított, mint aránylag a mg.-i tsz-eknek. Nincsenek kihasználva Budapesten az elfolyó hőforrások és ipari melegvizek, melyet növényház fűtésére jól fel lehetne használni. m Budapesti tsz-ek kedvező helyi viszonyait, a tsz-ek termelési irányát, fejlődését meghatározza Budapest jó felvevő Jíiaca, és az a körülmény, hogy kötelezően irják elő egyes növények termesztését. A főváros mezőgazdasága 1954- évi termelési tervét