MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. május 31. - 1955. június 17.

1955. május 31.

Helyes, hogy aZ elvtársak müszintervet készítenek és ar;t füzetben kiadják. És helyes, hogy ezt sem általában adják ki az egész üzemre, hanem csak ott. ahol az feladat. A pártszervezet számoltassa be az ott dolgozd kommunistákat, hogy ez a terv mennyire van végrehajtva. A jelentós ben szó van arról, hogy mennyi visszaélés van. Számtalan t olyan eset van, hogy tudatosan kifelejtenek a tervezésnél valamit és azt később beleujitják. Ennek melegágya volt a Találmányi Hivatal. Hagy visszaélés van ott is, hogy a dolgozók beadott újításait nem fogadják el, nem találják jónak és később a mérnök jön ki vele, mint a saját újításával* Heg kell védeni az újítókat, mert itt , is sok a visszaélés. Helyes az is, hogy jutalmazzák azt a dolgozót, aki Olyan ujitást visz be az üzemébe, melyet nem ő talált ki, hanem egy másik üzemben látott. Az ujitási mozgalomnál érvényesül az o közmondás, hogy többet észszel , mint erővel. Ezt kell vinni az agitációban. Kovács István elvtárs; A napirenden lévő kérdés az előttünk álló feladatok megoldásának egyik ugrópontja. Bár egyetértek azzal, hogy ebben a kérdésben a Vörös Csillag Traktorgyár pártszervezete ért el bizonyos eredményt és hogy a lemaradáshoz •

a minisztérium munkája is hozzájárult, ennek ellenére még kollosssáll8 lehetőségek vannak ebben az üzemben, mert a 7o millió forintos beruházásból még semnrt sem adott visz* sza, és 1952-hez képest - dacára a beruház ásnak - nem lett olcsóbb a traktor. Azt hiszem az ujitási mozgalom eredményét két tényezőn keresztül lehet lemérni. Egyikt javít ja-e a termékek minőségét, másik: olcsóbbá teszi-e? Sajnos, ami a traktort illeti, se nem javította a minőségét, se nem tette olcsóbbá. Ha megnézzük, még mindég adósságban vagyunk - bár ment le az ár - még mindég sze vagyunk 1952-től. AZ adósságot törlesztjük, de nem megyünk előre. Amíg utol nem éri magán a Vörös Csillag Traktorgyár és nem biztosítja, hogy. jobb minőségben olcsóbban termeljen, addig nem lehet beszélni ae ujitási mozgalom eredményességéről. Ami a második oldalon áll,' hogy 1951-t51 kezdve, de különösen 1952-től mennyi ujitás nem _ lett bevezetve, ez egyenesen egy vádirat a műszaki, párt és szakszervezeti vezetéssel szemben. 1953-ban az elfogadott 22+6 újításból 94o-et vezettek be és kifizettek jutalmazásképpen 500.000 ft-ot. Érdemes lenne megnézni, hogy a bevezetett ujitások milyen hasznot hoztak. Azt gondolom egyik legfontosabb feladat biztosítani az elfogadott javaslatok bevezetését, hasznosítását, általánosítását az üzemben, sőt más Üzemekből le lehet átvenni jó ujitásokat. Kötelezni kell az üzem vezetését, hogy a saját jól bevált és elfogadott újításait vezesse be és a tavasz tálatokat általánosítsa* másrészt vegye át a jó ujitásokat más üzemektől - melyeket használni tud. Heg kell szervezni a tapasztalatcserét és ebben a pártnak, szakszervezetnek, gazdasági vezetésnek, Dísznek komoly szerepe van. Tömejaér etek ben el kell terjeszteni a jé ujitásokat, jé módszereket. Ezt venném első feladatnak* Ez a központi kérdés, amit meg kell oldani. Hásodszor az, hogy ne fogadjanak el akármilyen javaslatot, hanem osak olyant, amit az üzem tud hasznosítani. Ha olyan javaslatot tesz a munkás, ami a másik üzemben valósítható meg, azt ne az üzem jutalmazza. Lehetőséget kell adni a minisztériumon keresztül, ennek a javaslatnak a jutalmazására* Arra kell törekedni, hogy az üzem munkásai újítsanak, a munka megjavításéra tegyenek Javaslatot, hogy emelkedjék a termelékenyeég ós olcBÓbb terméket adjanak.