MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. május 10. - 1955. május 24.

1955. május 17.

Mégis hol van a haj? Ott, hogy a hálózat nem szolgálja jól a ad politikánkat, sert a filmekkel nem politizál elég jól. Haluk helytelen megkülönböztetés vam keleti é a nyugati filmek között, pedig vannak olyan nyugati filmek, melyeknek politikai hatása nem marná alatta a magyar, de meg néha a szovjet filmének sem. Ilyen pl. a "Bioiili tolvaj", a "2 hektár föld" Az apparátus, amely kispolgári összetételű saját izléeét Összetévesztette a munkásokéval, ami neki tetszik abból több kópiát csináltat, ilyen pl. a "Verdi" és ami a munkásoknak tetszene mint pl. a *2 nektár föld", azt eldugják. Azt akuTjuk, hogy a jó filmekből csináljanak több kópiát és a nagy mozikban mutassák be és ezeket külön premizáljuk. £zt már el is kezetük és elértük, hogy a szovjet film-hónap Jól sikerült, Budapest volt az eleő. Igaz, hogy a mozi hálózatnál ie. sok tennivaló van Budapesten, de ml büszkék vagyunk arra, hogy elmaradt mozi hálózatunkkal ilyen eredményt ártunk el. Mozijaink sokkal látogat ót tabbak mint pl. Franciaországban, ahol az egyetlen tömegszóraVozáe a mozi. Egy főre lo mozilátogatás esik sgy évben náluk, Budapesten pedig 15. Feladatunk az, hogy sokkal jobban fejlesszük a külső kerületek mozijait. Erre lehetJség van, pénz van, igmn jövedelmező a mozi, kaptak nyeresóg-vi^ssatáritóat is, lehetőség van tehát. A Fővárosi Tanács szerve intézkedjék, mi támogatni fogjuk. A színházaknál 3 probléma fan. gyik a müsárpolitika. Még roezszabb mint a filmeknél. Mai tárgyú darab kevés van, vagy gyenge, szovjet darabot keveeet mutatnak be, főleg a klasszikusokat és ezenbelül le a könnyebbeket. Itt érHffnyeeült legjobban a jobboldali elhajlás. Javasolom, hogy a VB. nézze meg a budapesti tizinhásak műsortervét - ne csak azt ami a Tanáos hatáskörébe tartozik - és segitsen nekünk, mert mi kemény harcot folytatunk a színházakkal szemben. Ügy vetik fel, hogy bevétel .kieséét jelent, ha olyan darabot mutatnak be, amit mi akarunk. Másik probléma a közönségszervezés. Bálunk olyan hálózat épült ki, hogy minden színháznak megvan az apparátus*. Ezek nagymértékben kispolgárok ée politikai feladatot kellene nekik végezni. A közönségszervezőkre hivatkozva szokták a színházak vezetői visszavetni a Javaslatunkat, hogy nem tudnak közönséget biztosítani. AZ üzemekbe nem Jutnak el, vagy osak egy-egy tízembe. Javasolták már, hogy csinálja a szakszervezet a közönségszervezést, de ez nem lenne helyes, eluuzna vele. Helyes véleményem szerint a moszkvai gyakorlat, ahol minden nagyobb üzemnél van egy ember, aki foglalkozik a jegyekkel ée el is számol velük, k Nemzeti pzinház köz ínséguzei vezője nagy pénzt keres az Ember tragédiájával, holott semmit sem kell csinálnia, erre a darabra a jegyeket könnyi eladni. Viesont ha egy egységes hálózat van azt mondjuki ezért a Jegyért adunk 2o, a másikért lo, a haragúikért lfl-ot. Még ezt nem tudjuk keresztülvinni, mert nagy as ellenállás. FI. az Opera 98£-ra teljesiti a tervét ée azt mondják, ha a közönségszervezés módját megváltoztatjuk, nem vállalnak felelősséget azért, hogy teljesíteni tudják a tervet. Véleményem szerint át kell törni a falat, mert különben nem jutunk el a munkásosztályhoz. Ugyanez a helyzet a hangversenyekkel is. Kem tudjuk elérni, hogy uj közönség járjon a hangversenyekre', a régi közönség jár és ez visszahat a műsorpolitikára. Ha magyar szerző müveit aktjuk bemutatni, vagy pl. külföldi vendégeink vannak, ki vagyunk téve annak, hogy fól ház van, mert a régi köabnaógnck nem kell az uj, a munkásokhoz pedig nem Jut el az apparátus. Itt segítséget iárünk a pártszervezetektől.