MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. március 15. - 1955. április 12.
1955. március 15.
temeken, akiknek feladatuk, hogy m.-l, szellemében neveljék és képessék a fiatalokat. Elég nehés as egyetemeken folyé m.-l. oktatás tartalmi kérdéseihez a jelentés alapján hozsássélni. A jelentésben van néhány kérdée, amit érdemes felvetni. Pl.t Érdemes a tematika sorrendjével foglalkozni. Nekem as a véleményem, primitív dolog , hogy már évek éta folyik a vita a sorond felett és még mindig nincs megállapítva. Ott tartunk, hog Í ol. gazdaságtan ismeret nélkül tanítunk más marxistaeninista ismereteket a hallgatóknak. Nem tudom, hogyan akarunk világnézeti megalapozottságot, ha a hallgatók nem ls ismerik a gazdaságtant. Evek Óta felvetett probléma es amit el kellene dönteni. Egyre többet halljuk, hogy Kína agresszor. Ez most a poll tikai élet egyik jelentős problémája, esért utasítani kel lene az egyetemekon dolgozó elvtársakat, hogy nagyon hatá rozottan vegyék fel a harcot ezekben a kérdésekben és világosan magyarássák meg, hogy mi Itt a helyzet. A káderhelyzet tényleg az egyik legsúlyosabb kérdés a m.-l tanszékek munkájában. A m.-l- tanításához általános műveltségre, szakértelemre, és élettapasstalatra van szükség. Ha az a helyzet, hogy a m.-l. oktaték képzettsége nagyon eok kívánnivalót hagy maga után. A filosőfiában pl. ma egyik fő vita-kérdés as anyagólvüség, oson belül mikrofizikával kapcsolatos probléma, as atomelmélettel kapcsolatos kérdésok. Vannak egyetemeink, ahol a hallgatók igen magas színvonalon tanulnak fisikát, ugyanakkor a marxista előadóknak halvány fogalmuk sincs as ilyen kérdésekről. A marxista oktatók képsése a Lenin Intézetben folyik. Ss alapvetően helytelen. Ott azokat képesik ki marxista tanárokká, akik elvégesték a középiskolát. Nem normális dolog es, a normális as lenne, ha elvégesné az egyetemet, ée utána képeznék ki őket marxista oktatóvá. Helyzetünkből fakad, hogy feltétlenül fiataloknak kell lenniük,de sokkal több tárgyi ismerettel, tényanyagok tudásával rendelkeznének, mint a mostani marxista tanárok. As egyetemei résztvettem szűkebb körben filozófiai vitákon. Meg kall mondani, hogy azok a tanárok, akik kevesebb tényismeretté' rendelkestek hátrányban voltak, a többiekkel esőmben. Ha est a jelentéét átdolgozzuk, utalni kellene arra, hogy a most folyó m.-l. oktatásban milyen nagyon fontos kérdési kot kellene a tanszékeknek munkájuk során szemelőtt tárta* nl. Pl. a sovinizmus és a nacionalizmus elleni haro kérdése. E téren a helyset as egyetemeken elképesztő, pl. felvetették, miért kell nekünk as SsKP történetét tanulni, amikor a Szovjetunióban sem tanulják a magyar párt tö»tón< tét. A Lenin Intését egyik tanára a párttörténet tanítáea során kijelentette, hogy nem ért egyet Darva selvtárs cikkével. Ha átdolgozzuk as anyagot erre utalni kell. Ssó volt a tanesékeken működő pártaktlváről. Ebben as anyágban pontosabban kellene körül Írni. hogy ml is a sseSJBO ennek. Itt jegyzem meg, hogy van olyan tanszék, ahol i tanároknak több, mint 1/3-a pártonkívüli* Ss elég elképess tő, hiszen esek a tanárok pártunk politikáját tanítják.