MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. január 18. - 1955. február 8.
1955. február 1.
a dolgok, amelyek itt fel Tannak sorolva, hanem nagyreszt a I'ohó- áe aépipari Minisztérium feladatai. A minisztériumnak kell ezt megtárgyalni és megfelélő határozatokat hozni .Sgy sor fontos tennivaló van ebben a kérdésben, de ennek megoldását ne vállalja magára a pártbizottság, amelynek egéesen mas jellegű feladatai vannak. Feladatai közé tartozik, hogy figyelmest esse a gazdasági szerveket, de est nem először teszi most. sem lenne helyes, moet helyettük átvállalni bizonyos műszaki tfellegü megbeszélések össsehivását és ehhez hasonlókat. Biró elvtárs egy érdskes előadást tartott, ezinee módon. Én nem azt mondom, hogy formális Önkritikát kell gyakorolnia, de a Biró elvtárs előadásiból nem csendült ki, hogyi "na, most meg fogjuk a dolgot, mert Így tovább nem mehet." Beszélt a műszaki öntudat hiányából - én ugyan nem tudom, mi as á műszaki Öntudat, szerintem oaak szocialista öntudat van. Nekem az a véleményem, hogy az öntők öntudata nem alacsony . Nem helyes, ha mi újólag és újólag ütjük a munkásokat olyan dolgok miatt, amikben oeak részben bünöaök. Miért tudták moat teljesíteni az eleő dekád tervét? Azért, mert reálisabb terveket tűztünk eléjük, mert nea volt olyan hideg tél, nem volt áramkorlátozás. Nagyon érdekes, hogy pl. a bányászatban a hosssu ünnepek után kevesebb e hiány* sás, mint az elmúlt évben. A hiba ott van, hogy mindig oeak beszélünk róla, hogy tessék rendet csinálni. 3gy öntődében komoly fizikai munka rendet ter mteni, est a munkások nea fogják munkaidőn kívül vállalni. A párt- vé gr e hajtó bizottság hívja fel a minisztérium vezetőinek figyelmét ezekre a jelenségekre és mondjuk meg, hogy kérem, addig ml nea tudunk komoly pártpolitikai munkát végesni, amig es a helyzet fennáll. A béresés megoldása eea elsősorban e párt- végrehajtóbizotteág feladata. Pongrácz Kálmán elvtárs* Nekem as a vélemény ea, hogy ezzel e kérdéssel akár akarunk foglalkozni akár nem szükséges most ls és még később is. As ipari és közlekedési Osztály igyekezett a hibákat feltárni. Általában as öntödéink a felszabadulás őta keveset fejlődtek. Kevés e fejlődés történt a felszabadulás óta e higiéniában. És itt van a KÖM. felelőssége. A tanulóképzéssel kapcsolatban! e felszabadulás előtt eem mentek a fiatalok szívesen az öntődében. Be különböző kedvezményeket adtak az ipari tanulóknak aég a tőkések is. Bakancsot, ruhát kaptak. Aa öntők arra nagyon vigyáztak, hogy az -Italuk megengedettnél ne legyenek többen a gyárban, volt erős öntő szakszervezetük és itt akarok rátérni arra, hogy a szakszervezetről jelenleg alig esik szó. Azt elhiszem, hogy a felszabadulás után ssükség volt a ezakszervezetek átszervezésére.Hem tudom, helyee-e, hogy nincs aegma szakmai Összefogás, összetartozás. A felszabadulás előtt ismertek ki \á ló, na ytudásu öntödei szakmunka sokat, voltak nemes szakmai tradíciók, amiket meg kellene tartant. Ha most megvizsgáljuk az öntődékben est a kérdést, azt latjuk, hogy nincsen ilyen. •
