MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. december 2. - 1954. december 28.

1954. december 23.

ilyent nindon lakásnak adhassunk, Budapest lakásainak nr.;,y része anugy is nég fürdőszoba, sőt #C« nélküli. Minden kapacitást fel koll használnunk arra, hegy nennél több lakást építhessünk. Véleményen szerint ezt a kérdést az időtől és, a környezettől elszakitva vizsgálni* nea lehet. Nézzük előzsör az idő kérdését: Igaz, hogy a budapesti statisztika azt nendja, hegy a lakásoknak csak 38.5 $-s van fürdőszobával ellátva, de ugyanakkor azt is mondja a statisztika, hogy a fürdőszobával ellátatlan lakások legtöbbje nár évtizedekkel ezelőtt épült házakban van. 1926-től 1943-ig terjedő 18 év alatt a statisztika szerint nár átlagosan a lakások 74.2 j$-ban építettek fürdőszobát. Ez a százalók-arány is évről-évre emelkedő tonáenciát mutatott, tchát az igények is növekedtek. Ugyanakkor haladó gondolkodású épitészok éles harcot folytattak azokkal a közületekkel szénben, amelyek elvétve fürdőszoba nélküli lakást épitettek. /tbn aagan például a 4o-cs évek-elején, amikor a Wciss Manfréd gyár fürdőszoba nélküli lakások épit'sónck gondolatát vetette fel, oscpcli nunkások között közvélemény-kutatást folytattan, amelyből kiderült, hogy nár akkor a fürdőszoba iránti igény teljes mértékben fennállott,/ Az enlitett statisztika nőg erősebben a fürdőszobák javára billón, ha a kerületi megosztást nézzüke Fürdőszoba nélküli lakások túlnyomó többségben azokban a kerületekben épültek, ahol a közművesítés még hiányos volt, dc pl. a VII., IX. ker. átlaga a loo jCot megközelíti. Ebből következik a véleményem szerint fürdőszoba-kérdésnél lényeges másik kritérium, a környezet figyelembevétele. Nyilvánvaló, hogy az a kérdés: fürdőszobát létesiusünk-e vagy nem, nagyrészt azon múlik, hogy hol építünk. Teljesen helytelennek tartom például a Békeuti volt többezer lakásos OTI telep folytatásában fürdőszoba nélküli lakások építését, ugyanakkor amikor az OTI által épitett valamennyi ház fürdőszobával rendelkezik. Ami végül a harmadik indokot, a rendelkezésre álló pérdzösszognok, kapacitásnak mennél, több lakás építésére való felhasználását illeti, az adatok a következők: Ha egy lakásban fürdőszobát létesítünk, ebbe elhelyezett WC. kagylóval a létesítési költségtöbblet a fürdőszoba nélküli WC-vei szemben kereken 7.2oo Ft., ebből maga a légtér beépitése 2.7oo Ft. A szerelvények, berendezés elkészítése 4.5oo forintot tesz ki. Véleményem szerint abból, hogy a fürdőszobába csővezetéket, fürdőkádat nem létesítünk, semmivel nem lesz több téglánk, tetőfedő anyagunk, szigetelőanyagunk stb. Hogy mennyi fürdőszoba berendezést létesíthetünk az ipari kapacitás fogja megszabni, amely remélhetőleg évről-évre emelkedik. Véleményem szerint a budapesti lakosság igénye, valamint az a politikai szempont, amely azt mondja, hogy nom csinálhatunk rosszabbat, mint amilyent a felszabadulás előtt csináltak, parancsolólag azt követeli, hogy Budapesten építendő lakásaink túlnyomó többségében a fürdőszoba-berendezés létesítésére a lehetőséget adjuk meg. Ha az ipari kapacitás nem birja, no rendezzük még be a fürdőszobát, dc helyét akkor is építsük meg a lakásban. Ezt teszik a Szovjetunió igen sok helyén is* /t Pl. Sztáliné környékén:/. Ezzel szemben költség csökkentése céljából