MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. november 2. - 1954. november 23.

1954. november 9.

Bferő Ferenc elvtárs^ is elhangzottakhoz szeretnék egy-két dolgot hozzáfűzni. As agitációban arra kell az Irányt venni, hogy ne csak as észhez, ahanssi a szívhez szeljünk. Olyan agitációt kell teremteni, hogy a budapesti ember a maga munkáját is meg­talál jaaz eredményekben, Büszke legyen arra, esd le év a­latt történt Budapesten. Megtalálja a saját maga munkáját. Ilyen célbél mutassuk meg, hogy Budapest mit csinál as or­szágnak. Mi már megint átcsúszunk a lónak nem tudom melyik oldalára, nem mondjak meg eredményeinket. Kern tudom milyen lehetőségünk van arra. hogy filmen bemu­tassuk, hogy milyen volt Budapest a múltban és milyen ma. Ezt nagyon fontosnak tartanám, mert ez a tény ékkel való agitálas. Meg kell mutatni, hogy a termelési eredményeken kívül mi mindent értünk még el pl, kulturális téren. Bát­ran meg kell est mutatni. El kell domborítani, hogy a válasz­tő a gazdája az országnak. Megmutatni ast, hogy Budapesten többek között azért is megy lassan a lakásépítés, mert nincs elég épltőmunkás. Ha Budapesten sokkal több épitŐmunkás len­ne, akkor sokkal nagyobb eredményeket tudnánk elérni• , Még azt akarom megjegyezni, hogy sokkal lelkesebben kell most beszélni a nép nyelvén, a szívhez kell szólni. Ugy kell be­szélni, hogy az embereket megragadja, amit mondunk. Ham 1­lyen egyszerű riport stilusbsn, mint ahogy ez az anyag ia öesse s lett állítva, hanem ugy hogy as embereket megfogja, megragadja amit mondunk. A szép magyar nyelvet alkalmazzuk. Mi láttuk a Kongresszuson hogy tetszett as embereknek, ami­kor ssépsn beszéltünk. Én nem vetném fel az agitáció ban azt, hogy ne jelöljön min­den ház, mert félek, hegyezzél tippet adunk a bácsiknak és néniknek, az olyanoknak is, akikben es nem vetődött még ed­dig fel. Pongráoz Kálmán elvtársi As anyagot későn kaptuk meg, Így érdemlegesen nem is tudunk hozzászólni. Azért van egy megjegyzésem. Teának ebben az a­nyagban kétségtelenül gondolatok. Kovács elvtársból is csak ugy dőltek az uj gondolatok, ugy látom, hogy akiknek át kell fogalmazni az anyagot épp elég gondjuk lesz, hogy ne legyen tul hosszú. Nem tudom nem lehet-e az anyagot szétbontani és külön a nők felé, külön az ifjúság felé anyagot készíteni, ez persze papir és pénz kérdés. Ma most, tanácsaink 4 éve. Est az anyagot is későn kaptuk meg. Ugy látom, hogy a számokkal sokkal jobban kell vigyáz­ni, mert nem mindegyik felel meg a valóságnak. Én pl. nem hoznám azt, hogy mennyi kenyér fogy el, mert a kenyér fo­gyasztás as nem jelent életszínvonal emelkedést a jelen sza­kaszban. Az ÁT El számokat nem kellene hozni az anyagban. Kü­lönösen azért, mert nincs viszonyszámunk.

Next

/
Thumbnails
Contents