MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. június 22.

1954. június 22.

farto ;ászló elYtáygj Az az elv, amit a jelentés felvet, nézetem szerint helyes* Sajnos nem elég világosan jön ki ebből az anyagbői, hogy tualj dóriképpen mire helyezzük mi a aulyt, mit szeretnénk mi a termelékenység növelésére* az önköltség csökkentése érdekében tenni. Be Szabd elvtárs erre utalt* Itt van arról ezé, - és ez a munkánk fő irányvonala kell, hogy legyen - hogy ilyen egyik napról a másikra kidolgozott vállalások helyetti a pártszervezetek íe a munkások erőfeszltéeei az önköltség csökkentés és a termelékenység emelése érdekében* a vállalatinak, a minisztérium és a Tervhivatal által jóváhagyott tervei re kell épülnie. Minden vállalatnak vannak tervelt ezeket a tervelet a munkások zöme ée a pártszervezetek tekintélyes része nem ismeri, eddig a munkában nem is használták fel* Az igazgató elvtársak jelentős része ezeket a te-neket nem ugy kezelte ahogyan kellett volna, nem tekintették tervtörvénynek* Hozzá kell tenni, hogy az igazgatón kívül álló sok tényező is hozzájárult, ami sok esetben akadály) zta a tervek végrehajtass Most az az elgondolásunk, hogy a pártszervezetek,a szakszervezetek erőfeszítéseit ebbe az irán yba vigyük olyan módon* hogy támaszkodjanak a munkásokra* Ez teljesmértékben egyezik azokkal az iránymutatásokkal, amelyeket a Kongresszus^ Rákosi elvtárs felvetettek. Hozzá kell tenni ehhez azt, hogy azok a részletkérdések, amelyek itt fel vannak vetve helyesek. Egynéhány dologban azonban ki kell egészíteni. A termelékenység növelésére és az önköltség csökkentésére vonatkozó erőfeszítéseinkkel el kell érnünk, hogy a kidolgozott tennivalók az üzem terveinek elmélyült elemzésére épüljenek fel. Nekünk ehhez a munkához bizonyos alapelveket, szempontokat kell adni* Az anyagban szerepel egy olyan meghatározás, hogy a termelékenység növelésének legdöntőbb feltétlele a munkaébrek helyes kezelése* Ez nen felel meg a valóságnak* Vannak üzemek ugyan ahol valóban igy van, mint pl* egy textilüzembea, ahol nagyon szigorú anyaghányaddal dolgoznak, ahol ezeket az anyaghányadokat átlépni nem lehet* De nem ugyanez a helyzet az ipar más üzemeinél, különösen nem ez a helyzet a KGM-hez tartozó vállalatoknál, ahol az önköltség csökkentése nem elsősorban a bérkérdéseken fogható meg, hanem mindenekelőtt a berendezések kihasználásét vagy más szóval a munkaszervezés vonalán ésnagydn gyakran, a legtöbb esetben az anyaggal való takarékosság terén. Az anyagtakarékosság jelentősége kétszeres. Jelentősége abból is adódik, hogy jövőre pl. nagyj ából ugysolyan mennjí ségü anyaggal kell a termelést növelni* Világos, hogy ezt másképpen megoldói! mint takaékossabb anyagfelhasználással, nen lehet. Ez adja meg az önköltségcsökkentés tényezője mellett a másik nagy döntő jelentőséget. Kekünk ezt az anyagban iskorrigálni kell. Vezetem szerint egész elgondolása nakat, egész munkánkat céltudatosabbá kell tenni. Alapul kell venni a vállalatok ezirányu tervelt, az egéez munkát következetessé, céltudatossá kell tenni, alkalmasa kell tenni arra, hogy alaposan ellenőrizni is lehessen* Szükséges az, hogy ezeknek a vállalásoknak eredményeit időről-időre a munkás) k elé lehessen vinni* Nagyon fontos dolog az is, hogy a jövőben az erre irányuló erőfeszítéseink érdekében a termelési értekezletek előtt mindenkor megtartsák a párttaggy üléseket és ott ké szül jen a fel a kommunisták a ter-