MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. május 11.
1954. május 11.
jezik ki, akiket a legrátermettebbnek tartanak, akik a legszorosabb kapcsolatot tudják fenntartani a társadalmi átalakulást végrehajtó tömegekkel. így értelmezi a marxizmus-leninizmus azt,hogy nem hősök, a vezérek csinálják a történelmet, hanem a történelem, a nép emeli ki a vezéreket, még pedig azért, mert nélkülözhetetlenül szüksége van rájuk. - Az természetes, hogy egy történelmi mozgalom__élén személy szerint éppen kik állanak, pontosan milyen egyéni képessé- v gekkel rendelkeznek, a társadalom fejlődése szempontjából véletlen tényező. Ez a véletlen tényező befolyással lehet a mozgalom sajátos arculatára, fejlődésének gyorsaságára, arra, hogy kisebb,vagy nagyobb tévedések, kerülő ut a k fordulnak-e elő, kisebb, vagy nagyobb áldozattal jár-e a mozgalom előrehaladása. Mindez igen"nagy gyakorlati jelentőséggel bir, ezrek és tizezrek élete függhet ettől, ezért a vezetők személyére mindig nagy figyelmet kell fordítani és jogosan emeljük ki azokat a vezetőket, akiknek kiváló képességeik, jelldsmvonásaik leginkább elősegitik egy történelmi mozgalom fejlődését, a társadalom haladását. Azonban a fejlődés alapve-- , tő menetét a mi korunkban a szocializmus, a kommunizmus győzelmét sem ez a véletlen tényező döntheti el. A marxizmus-leninizmus ebben a kérdésben is engesztelhetetlen harcot folytat az idealizmus ellen. Az idealizmus, a kizsákmányoló osztályoknak a tömegektől való félelmét, a dolgozó tömegek iránti gyűlöletét, a társadalmi fejlődés törvényszerű menetétől való rettegését fejezi ki. Ezért tagadja, hogy a történelmet a néptömegek alkotják, akik kiemelik saját vezetőjüket és haroba indulnak a régi rendszer ellen. Az idealizmus azt hirdeti, hogy a társadalom fejlődésének a sorsát éppen és kizárólag olyan véletlen tényezők döntik el, mint egyes személyiségek megszületése, egyéni képességei, elgondolásai. Élés formáb a n jut ez a nézet kifejezésre a mai amerikai-angol imperializmus egyik legünnepeltebb filozófusának Bertrand Russelnak a véleménye: : M Meggyőződé sem* ha a XVIÍI. században loo embert megöltek volna, nem léteznék a mai világ". Ez a nézet annak bizonygátasára szolgál, hogy napjainkban csak meg kell gyilkoni néhány száz, esetleg néhány ezer vezető kommunistát, s nem kell többé félni a szocializmustól, vagy kommunizmustól.
