MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. október 27. - 1953. november 9.

1953. november 9.

Valóban nem haladunk kellő ütemben a tatárosással és es a mi munkánk kritikája, A tataroz-'aoiihofi nagy beruházói szükséges, mert cok helyen a nagy elhanyagoltság miatt ujjáápités kell. Ahogy most a lakás eioostda folyik nem holyeo. de iomerjUk a problémát és teszünk lépéseket, -.$] hogy a Politikai Bisottság foglalkozzék vele. A Központi Ve se tőség megfontoltan hatórosta el, hogy a romeeti jövedelem 7o<-ét a lakoséiig igényeinek kielégítéodre fogja felhá8snálni. Tehát a 7of reális. Valőban elír ás van a 6. oldalon, nem pontos a megfogalmasás. vcncsak a jelenls ssakassbsjt kell érvényesülnie a ssociallzmus nlaptürvő— nyelnek. Helyes az a Javaslat is, hogy jobban hu. euk alá as életacinvonal emelő se ós a tersaeléa növekedése köstitti Öoosefüggést. Ha es nem igy van as anyagban* módosítani kell. ssámolni kell aszal, hogyha a gasdaaági életben nehézségek lesznek, es talajt fog teremteni s spekulációnak. Kat két módon fogjuk mogakadályosni. lősstfr., hogy a termelést növelni fogjuk, moc őgazó^aeágit ós ipcritie, raáoróest adminisstratlv intézkedésekkel, Biró ?erenc elvtdrst Hem olyan egyeserü as ellenállás kérdése, mint ahogy f Ssuos elvtárs elmondja. As a véleményem, hogy egyez rüem nem magyarásták neg mi as uj szakasz és edl es emberek 95?5-a nem tudja. Helytelen volt, hogy a Központi Vesetőséga'l a gazdasági vezetőket nem hívták össze és nem magyar ózták meg. hogy miről is van asó. Amikor a Központi Vesetőség tárgyalta est a kérdést* nem volt ott as Ipari vesetők n gy réssé, akik pedig ott voltak* nem infeziaálták as illetékeseket, Így nem tudjuk miről von szó. As ilyen fontos fordulatokat első késből kellene megmagyarázni óo es nem történt meg. Ss az egyik oka as ellenállásnak. Talán as ott lévő v özet Ők,-pl. as Országos Tervhivat a. In 1 dolgosé elvtársak,- nem ia nr^yon akarják végrehajtani as uj feladatokat. Est ia fel kellene vetni. Talán ások, akik a régi politikát vitték, nem is tudják végrehajtani as uj feladatokat és ezeket más helyre kellene tenni. :;st a kérdést tehát sokkal jobban meg kellene világítani, mert a szakaszon már dolgozunk és még nem tudjuk mi ls as uj szaka.es. Ha nem látjuk a perspektívát, nehás est a politikát megvalósítani* As ipar óc a mesőgasdaság viszonyával kapcsolatban. Ha a fejlődés igy megy tovább, mint ahogy most tervesve von, 4-5 évig, akkor maj| fog változni a népgazdaság jellege* Loh t, hogy !•! agyar országnak nem kell ipari mezugsadasé^ gi országnak lenni. El lehet képzelni, hogy magos neaőgazdasággal rendelkező állam legyünk, de világosan látnunk kellene, hogy merre megyünk. Lőhet, hogy tévedtünk amikor ast mondtuk, hogy ipari államnak kell lennünk. Gyakran felteszik as emberek azt a kérdést, hogy mi lett volna a helyes mérték aa ipar fejlesztésében? kellene mondanunk, hogy ml lett volna a helyes. Látják* hogy a SzU-ban as 194o-es év ipari termelésével ssemben as 195> as két ós félszeresére emelkedett, holott SsU ipari termelése a második helyen áll* Csehszlovákiában - nely szintén fejlett ipari ország - is csak két és felszóreeére emelkedett as ipari termelés. * ennyi tehát nálunk a helyes? véleményem szerint est a kérdést elhanyagoltuk* Biztos volt alt a tervezésben túlzások, de ha ast felvetjük:.