MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. október 27. - 1953. november 9.

1953. november 3.

korlattal rendelkeznek. Tudásukat azonban sokan misztifikálják ós ne­hezen adják át. Az élelmiszeripar munkája sokkal kevesbbé van nálunk tudományosan feldolgozva, mint pl. a gépiprr, és a szakirodalom is kevesebb. Az uj műszaki értelmiség szakmai felkészültsége többségében szintén megfelelő, a rájuk: bizott feladatot elvégzik, és igyekeznek a magasabb szakmai tudás elsajátítására. Az 1953-brn végzettek közül azonban, sok gyenge erőt kapott az élelmiszoriper. A mérnökök elosz­tását bürokratikusán kezelték, kevés esetben vették figyelembe, hogy ki milyen területen szeretne dolgozni. 0 Az értelmiség szociális helyzete, fizetése körülbelül azonos e többi iparágban dolgozókéval. A prémiumok terén nincs különösebb eltérés. A vezető műszakiak szabad ideje igen kevés. Sokat túlóráznak - legin­kább túlórapótlék nélkül - igy kevés idejük jut tanulásra, szórakozásra Komoly problémát jelent az üzemekben az, hogy milyen feladatot adja nak a technikusoknak. Ebből következik, hogy az iskola elvégzése u­tán, vagy művezetői beosztásba helyezik őket, ahol gyakorlati isme­ret- hiányában nem tudják megoldani a feladatokat, vagy adminisztrá­ciós munkával halmozzák el őket, igy nem tudnak fejlődni műszakilag Az üzenek általában gépészmérnököket és gépésztechnikusokat kérnek abból kiindulva, hogy az élelmiszeripar napról-napra jobban lesz gé­pesítve és igy gépészekre lesz szükség. Ez részben fennáll, de ugyan­akkor a gyártmány fejlesztés és a minőség megjavításának terén a ve­gyészeket nem bizzák mog feladatokkal, ricrt nem látják ennek jelen­tőségét. A Sörgyárban például két laboratórium működik. Egyik a MEO-é a másik pedig a MEO munkáját kontralálja, ahelyett, hogy olyan fel­adatot kapna, amely a gyár fejlesztésével, a minőség javításával függ össze, IÍ. Az élelmiszeripari értelmiség többsége pártonkívüli. Ennek okai:vagy

Next

/
Thumbnails
Contents