MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. június 9. - 1953. június 30.

1953. június 9.

4«/ A műszakiak felé irányuló politikai munka, meggyőzésük a munkaversenyben való részvételre, gyengén folyik. A velük való egyéni és csoportos foglalkozást az alapszervezetek többsége követelőzéssel, utasitgátasokkal helyettesitgeti. A Ganz Vagonban, MÁVAG.-ban, a művezetőkkel való foglalkozás gyakran leszűkül a pártvezetőségi üléseken a mechanikus beszámoltatásokra. A politikai nevelő munka hiányának következménye, hogy a műszakiak többségének vállalása formális, nem irányul a legfőbb akadályok leküzdésére. Nem értékelik és nyilvánítják - a MÁVAG. néhány műhelye kivételével - a vállalások teljesítését sem. Különösen jellemző ez az RM. Szerszámgépgyár és G. Vagon pártszervezeteiben, ahol a P műszakiakat nem mozgósítják a dolgozók vállalásai teljesítése feltételeinek biztosítására, az "objektív" okokra hivatkozás szellemének megsemmisité sére. 5./ Általában jellemző, de főleg a Ganz Vagongyárban, hogy gyakran eluralkodik az objektív nehézségekre való indokolatlan hivatkozás szelleme. Nem folyik következetes harc a különböző ellenséges nézetek és tevékenyésgek ellen. A Dej Hajógyár hajó-műhelyében sikerült a szociáldemokratáknak az ifjúmunkásokat és átképzősöket a régi szakmunkásokkal I szembeállítani, amelynek jelentős fluktuáció a következménye. A MÁVAG.ban az ellenség elleni harc leszűkül a nyilt ellenség tevékenységére. /Szabotázs, géptörés, bércsalás./ Gyakran szájtáti módon eltűrik a pártaktivák, a kommunisták az ellenség zavartkeltéseit, a demoralizáló, a pesszimista, a dolgozók lendületét visszahúzó nézeteket és hangulatokat. A hibák fő okait a következőkbon látjuk; 1./ A pártbizottságok munkájában - a MÁVAG., K.Gottwald kivételével önelégültésg tapasztalnató, lebecsülik a politikai tömegmunkát,nem adnak megfelelő segítséget az alapszervezeti titkároknak az agitáció irányításához. Különösen áll ez a G. Vagon pártbizottságára, személy szerint Dózsa elvtársra, valamint az RM. Szerszámgépgyár PB.-