MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. május 12. - 1953. május 19.
1953. május 19.
súlyos., hogy kizárásuk Rendtartás értelmében indokolt volna. 1 A hallgatókkal tartott folyamatos kihallgatások nem tudtak eredményt elérni, a tanulók továbbra is fenntartották azt. az álláspontjukat, hogy nem volt értelmi szerzője a fegyelemsértésnek. A bizottság erre Lázár Györgyné tanárnő, a tantestület egyetlen párttagjának segitséget kérte. Lázár elvtársnő - nyilatkozata szerint - vállalta a tanulókkal való beszélgetést azzal a feltétellel, ha a tanulók büntetése nem lesz kizárás. Ezt Poros elvtárs és Halmi elvtársnő, akik a bizottság tagjai voltak lázár elvtársnő szerint - meg is Ígérték. Lázár elvtársnő beszélgetés után felszólította az osztályt, hogy jelentkezzenek azok a tanulók, akik a dolgozatírás megtagadására buzdították társaikat, ha önként je^ lentkeznek, büntetésük nem lesz súlyos. Erre a felszólításra 6 tanuló jelentkezett. A nevelőtestület véleménye az, hogy egyáltalában nem biztos, hogy tényleg ezek a tanulók voltak a hangadók, feltételezhető az is, hogy ezek a tanulók az osztáljr becsület.ét akarták megmenteni. A hat önként jelentkezett tanuló közül kiemeltek kettőt, továbbá még két tanulót, akik ugyan nem jelentkeztek önként, de tanulmányi eredményük és eddigi, magatartásuk kifogásolható volt s ügyüket nevelőtestületi értekezlet elé vitték. Az értekezleten jelen voltak a vizsgálatot^^ lefolytató bizottság tagjai is. Az igazgató nyilatkozata szerint az^ értekezlet előtt Temesi elvtárs nyomatékosan közölte vele, hogy a bizottságnak és a Pártnak az az álláspontja, hogy a 4 tanulót az ország összes iskolájából ki kell zárni, s az igazgatónak feladata az, hogy ugy készitse elő az értekezletet, hogy a nevelőtestület ilyen határozatot hozzon. , A nevelőtestületi értekezleten a kérdéshez hozzászóló nevelők valamenynyien helytelenítették: a 4 tanuló kizárását. Temesi elvtárs végül is a kérdést - a közlések szerint - ugy vetette fel: "ki nem szavazza meg a döntést". A nevelőtestület erre hallgatással válaszolt, egyedül Lázár elvtársnő emelt kifogást. . A nevelőtestületi értekezleten igy a 4 tanuló kizárását határozták el anélkül, hogy a középiskolai Rendtartásban előirt szabályos fegyelmi tárgyalást lefolytatták volna. A Rendtartás értelmében ugyanis a tanulók elleni fegyelmi eljárás lefolytatása a nevelőtestületből az igaz^ gató vezetésével alakult fegyelmi bizottság feladata. A kivizsgálásról kihallgatásokról jegyzőkönyvet kell felvenni és azok alapján kell a határozatot meghozni.. Mindez a fenti esetben elmaradt. A Rendtartás azt is előirja, hogy minden büntetésnek nevelőcélunak kell lenni. Ezesetben a nevelőhatást azonban nem érték el, mert a hallgatók a döntést nem érezték igazságosnak. Hamis helyzetbe hozták a tanulók előtt az iskola egyik legjobb nevelőjét - egyetlen párttagját - is.Ross: volt a vizsgálat hatása a pártonkívüli nevelőkre is, mert a bizottság módszerét erőszakosnak és nem nevelő jellegűnek találták. A tanulók kizárásának ügye az Oktatásügyi Minisztériumba került. Az illetékes főosztály véleménye az volt, hogy "a tanulók vétsége nem fedi a Rendtartás 55.§./5/ bekezdés h./pontjában előírtakat, se politikai, sem erkölcsi, sem tulajdon elleni vétséget nem állápitottak meg." "A tanulók semmivel sem vétkesebbek, mint áz osztály többi tanulója". Ezért a minisztérium nem is zárta ki a 4 tanulót az iskolából, hanem enyhébb fegyelmi határozatot hozott. Mivel a vizsgálatot végző bizottságban a kerületi Pártbizottság is képviseltette magát, éppen titkárán keresztül, ezért tartom szükségesnek fentiekre Titkár elvtárs figyelmét felhívni. Elvtársi üdvözlettel:
