MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. május 12. - 1953. május 19.
1953. május 19.
MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA C 3. július 15. 'f[\p V. KER. PÁRTBIZOTTSÁGA « /„ //- A? _> £ 7 BUDAPEST V, MÉRLEG-UTCA 6 J3/V/0 / <^ ffTELEFONI: MI. / GyR. 187-885, 187-886, 187-887, 187-888, 187-889 Budapesti Pártbizottság &fcUZ£^i a La^n^Jl^ ! t Titkárság. _í_ __T^ Kedves Csikesz elvtársnő! ; Az Eötvö3 gimnáziumból kizárt 4 tanuló ügyében a megbeszélt feljegyzést az alábbiak szerint csoportosítottuk. i Az Eötvös gimnáziumban április 7.-én, a 3/b osztály megtagadta az 1848-as magyar szabadságharcról szóló röpdolgozat irésát. A budapesti Pártbizottság utasitása szerint a kerületi Pártbizottság brigádot alakitott a történtek kivizsgálására. A brigád a következő intézkedéseket javasolta: Az iskola tanáriltestülete zárja ki az ország összes középiskolájából Sárosi és Sohindler nevü tanulóitat. Ez a két fiatal az évfolyamán hanyag, rossz magaviseletű, rendbontó elem volt. A 3.-ik/d osztályba év elejáni büntetésből helyezték át Sket. Többszöri figyelmeztetés'ellenére sem javitottak magatartásukon. Budapesti Pártbizottság határozata alapján javasoltuk a tanári értekezlet plénuma előtt, hogy a tanárok nézzenek jól körül és tegyenek javaslatot a még kizárandó tanulókra vonatkozólag. A pedagógusok szerint Király ós Kunos nevü tanulók szolgáltak rá erre leginkább. A tanári értekezlet egy ellenvéleménnyel elfogadta a 4 tanulö kizárását az ország összes középiskolájából. A Városi Tanáos oktatási osztálya jóváhagyás végett beküldte az Oktatásügyi Minisztériumnak a tanártestület határozatát. A Minisztérium a kizárás ezen formáját nem fogadta el , nem tartja indokoltnak, hivatkozik a középiskolai rendtartásra. A középiskolai rendtartás h/pontja szószerint a következő: "kizárás az ország összes középiskoláiiból: reakciós megnyilatkozások, tudatos demokrácia ellenes magatartás, súlyos erkölcsi vétség, a társadalmi vagy szemé|Lyi tulajdon tudatos, szándékos megrongálása vagy eltulajdonítása esetén *a. tanulót, az ország összes középiskoláiból ki kell zárni". Ezt a büntetést csak komoly fegyelemsértés esetén lehet alkalmazni, és csak szabályszerűen lefolytatott fegyelmi eljárás után szabható ki. A fegyelmi eljárást az igazgató elnöklete alatt müködö fegyelmi bizottság folytatja le. A kihallgatásokról és a fegyelmi tárgyalásokról jegyzökönyvet kell készíteni, A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tanuló korábbi vétségeit, büntetéseit, a bizonyítékokat, végül a bizottság kellően indokolt határozatát, /megtalálható a rendtartásban./ A kizárás körülményeit megvizsgálva ezek a konkrét intézkedések hiányoztak./ fegyelmi bizottság, fegyelmi eljárás stb./ így valóban nem indokolt a h pont szerinti kizárás. A szülök beadvánnyal fordultak a Minisztériumhoz, naponként felkeresik a tanáosot. Tiltakoznak a büntetés ezen foka ellen, megbélyegezfcésnek veszik. Arra hivatkoznak, hogy ők és gyermekeik nem reakciósak. Állandóan azt emlegetik, hogy az ő gyerekeiken akarunk ? "példát statuálni" igazságtalan módon. Kétségtelen, hogy ezek a tanulók megérettek a kizárásra. Vétségük azonban ennél az esetnél nem annyira súlyos, mert a dolgozat meg nem Írására a pedagógus magatartása szolgáltatott okot. Azért, hogy ezek a tanulók idáig jutottak igen komoly felelőség terheli a pedagógusokat, az iskolát , az Igazgatót. Ezek a tanulók viszont semmivel sem rosszabbak, tó*** és e5fimmi vei sem jobbak . 68 Serm1 '
