MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. március 3. - 1953. március 17.
1953. március 17.
hanem maguk az osztályok is foglalkozzanak kádermunkával. Hiányzik munkájukból még mindig, hogy fejlődésükben nézzék a kádereket. Pl. a MÁVAG.Pártbizottság káderfejlesztési terve nem tükrözi vissza, hogy 1954.-re az alapszervi titkároknak milyen fejlettségi fokot kell elérni. Nem sikerült azt sem teljesen elérni, hogy a kádermunkát együtt végezzék s többi pártmunkávsl. Nehézségeink vannak az anyagok tisztázásánál is. Pl. a MÁVAG. mozdonygyári pártbizottság egyik tagjának nincs egy darab anyagja sem, alapjában véve azt sem tudják, hogy kivel dolgoznak. Hasonló hiányosságok a kerületi pártbizottság munkatársainál is megtalálhatók. Ha kimennek sz üzemekbe megnézik, hogy a dossiék rendben vannak-e rakva, de hogy a tartalma kielégitőe, azt már kevésbé. Mikor iskolára kell elkészíteni a javaslatokat, akkor kell gyorsan összeszedni az anyagot. Szendrődi Rudolf elvtárs: /IV.ker.PB.titkára/ A jelentésben megállapított tények kb. jellemzőek a IV.kerületre is. Nagyüzemeinkben odáig már eljutottunk, hogy az alapszervi titkárokkal a pártbizottságok időközönként foglalkoznak, de lefelé az alapszervi vezetőségi tagokkal és a kisebb funkciót betöltő káderekkel /pártbizalmi, népnevelő/ a foglalkozás nem kielégítő. Sz az oka annak, hogy nem tudunk uj kádereket felhozni. Hasonló jelenség tapasztalható a kerületi pártbizottság munkájában is. A szervezőtitkár csupán párttitkárokkel foglalkozik, a szervezőtit) károkkal kevésbé. Kevésbé megyünk előre abba az irányba, hogy a nagyüzemi pártbizottságok nagyobb gondot fordítsanak a a tömegszervezetekben dolgozó káderekre. Ennek oka is elsősorban a, kerületi pártbizottság gyenge munkájában keresendő. Jenéi elvtárs: /RM.Szerszámgépgyár/ Kádermunkánk alapvető hibái különösen akkor jönnek felszínre, mikor káderre van szükségünk, /pl.pártiskolai kiválogatás/ Sőt még arra sem fordítunk elég figyelmet, hogy azok az emberek, akikkel együtt dolgozunk, tiszta multuak legyenek, megállják a helyüket. Iskolára küldésnél nem egyezer kiderül, hogy azt az embert nemhogy iskolára nem lehet küldeni, de még funkciójáról is le kell váltani. A Kerékpárgyárban elvált és özvegy asszonyok klik ket alkottak, az előléptetések az Ő munkaterületükről történt. A kerékpárgyári pártbizottságnál megmutatkozó rossz munka érezhető volt egészen az alapszervezetekig. Egymás után jöttek a bejelentések, pl. terhes asszonyt ) eltették munkahelyéről. Az egyik alapszervben leváltották a párttitkárt, és az uj párttitkárnak a funkcióval együtt átadták gazdasági beosztását is. Mindezek a hiányosságok oda vezethetők vissza, hogy ugy a Budapeslá, mint a kerületi pártbizottság részéről a kádermunkával való foglalkozásnál kevés az ellenőrzés. Jelenleg is azzal küzködünk, hogy a káderfejlesztési tervet elkészítsük. Nagyon helyes a javaslatoknak az a része, amely az ellenőrzéssel foglalkozik. Ez az egyik kulcspontja, hogy a pártszervezetek vezetői sokkal komolyabban foglalkozzanak a. kád érmünkével. Mi magunk is rá leszünk szőritva, hogy ezt az ellenőrzést tovább vigyük lefelé. Javaslati rész 9es pontja ugyancsak nagyon szükséges, mert egyes gazdasági vezetők részéről nem egyszer találkozunk az úgynevezett szakember imádattal, amivel igyekeznek megmagyarázni ezt, hogy az ellenséges, deklasszált elemeket kisebb-nagyobb funkciókba helyezik. A Szovjetunióból értesítést kaptunk, amennyiben ilyenmódon szállítjuk továbbra is a gépeket, lemondanak az igényről. Az exportcsomagolás vezetője egy csendőr volt, a Pártbizottság intézkedett, hogy ezt az embert leváltsák, de ugyanakkor egy másik csoportban lett munkavezető. Az ellenséges elemek eltávolítását a. gazdasági vezetés bürokratikusán, adminisztratív intézkedésekkel akarja megoldani,az helyett, hogy behivatnák és megmondanák neki, hogy azon a munkahelyen nem dolgozhat, odaírnak egy levelet. Az illető jön a Pártbizottsághoz, és a pártbizottság titkárától lefelé mindenkihez odamegy és megkérdezi "mondja jóember" miért tettek el innen engem.