MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. február 17. - 1953. február 24.

1953. február 24.

Ls megtudta magyarázni, hogy miért nevezzük 1952-51 döntő tervévnek. A m i n a en „. napi tervfeladatokra valé mozgósításhoz népnevelőink me/győző érvek helyett* többnyire osak "szempontokat" kapnak, ez termelési agitációnk elaorvadását hoz­ta magával. A népnevelők tájékoztatásánál nem haszn Inak fel a dolgozók minden­napi életéből vett példákat, tapasztalatokat. Az agitáoió tartalmát jelentősen befolyásolja, hogy nem tanítottuk meg népnevelőinket arra, hogy kell a sajtót, a "Népnev'elő''-t felhasználni az agltáoioban. A népnevelők nem reagálnak öntevé­kényen egy-egy fontosabb párt és kormányhatározatra /családvédelmi rendelet,stb/ osak akkor, ha fenra felsőbb pártszervektől "utasítás* megy.. Az agitáció nem mozgósít következetes ellenség elleni harcra. Népnevelőink gyakran maghátrálnak a látszólag népszerűtlen feladatok előtt. Ez a passzív, {•patőrődöm vonás mutatkozik pl, azokkal a zavarkeltésekkel szemben, melyekkel az ellenség a közellátás terén kísérletezik. Az Ilyen - színvonalas agltáolót igénylő problémák megoldásánál sok esetben népnevelőjük nem irányítják a dolgo­zok hangulatát, hanem tétlenül nézik az ellenség tevékenységét. Az ellenség - a azooiáldemokratizmus, klerikális reakció, stb.- elleni harc kampányszerűi A K.V. 1952 június 27-i határozata nyomán a dolgozók széles töaa­geiben tudatosodott a szooiáldemokratizmus elleni harc fontossága. A gyakorlat­ban pártszervezeteink e- reakció elleni harcot leszűkítik a nyilt fellépj Jobbol­dali szociáldemokratákra és reakciós papokra. Képneveljink mind gyakrabban le­leplezik a nyiltan ellenséges nézeteket és terjesztőit. Az ellenség burkoltabb nézeteit azonban nem Í3merik fel /pl. a női és ifi munka lebecsülése, bérdemagó­gia különböző f ormai,sts*;/ és igy nem folyik szívós politikai haro ellenük. A nemzetközi helyzet, a békeharc eseményeinek ismertetése gyakran a helyi feladatoktól, a termelési kérdésektől különválasztva folyik, ezért nem elég moz­gósító. A SzRF XIX. Kongresszusa anyagát pl, a munkások nagy figyelemmel tanul­mányozták, de a tervteljesitésnél, a helytállásra nevelésnél már a legtöbb he­lyen nem használták fel az agitátorok, a miután a politikai iskolákon befejez­ték a megvitat ,sát, napirendre tértek felette. Haaonlá a helyzet a Képek Bóosi Béke kongresszusa anyagának felhasználása terén is. Az agitáoió tartalmi gyengesége mindenekelőtt-annak következménye, hogy a Bpi. Pártbizottságtól kezdve az alapszervezetekig törekedtünk következetesen ORSZÁGOS LEVÉLTÁI?

Next

/
Thumbnails
Contents