MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. február 17. - 1953. február 24.

1953. február 24.

agitációnál szervezeti vonalon van. Három brigád vizsgálata és jelentése alapján készült el az anyag a Pártbizottság elé, ami egyben azt bizonyítja, hogy legnagyobb lemaradás nem szervezeti vonalon, hanem az agitáció szinvon

alábjöL_es

_ tartalmában van. Vannak szervezeti hibák is. de a népnevelő értekezletek általában meg vannak tartva, a beosztás is megvan nagyjá«ban. Nincs azonban ellenőrzés sem a mi, sem a kerületi pártbizottságok részéről, hogy tulajdonképpen mit kapnak a népnevelők a népnevelő értekezleten. Bár olyan megállapítások is voltak, hogy előre mentünk, nekem is az a véleményem, hogy nem tartottunk lépést a követelményekkel, Mező elvtárs; Ellentétben a Központi Vezetőségtől jelenlévő elvtársak véleményével, hz az én véleményem, hogy a jelentés nem sötét, a való helyzetet mutatja be. Egyes kérdéseket még élesebben kellett volna felvetni. Igaz az, hogy az elért eredményekben az agitációnak is komoly része van, mégis, - alaposabban megvizsgálva - egy sor fontos kérdésnél csődöt ; mondott. Pl. az augusztusi felvásárlásnál, a barna kenyér bevezetésénél. Ez azt mutatja, hogy baj van a szervezett sgitációval. Egyetértek azzal, hogy a Politikai Bizottság határozata után az agitáció számos területén előrementünk, igyekeztünk több módszerrel szélesíteni az agitációs munkát. Pozitívumnak van elkönyvelve, hogy a kampányok alatt az agitáció feléled, a képzettebb embereket, akik tudnak érvelni, akiknek meg van mondva, hogy megfogható eredményben kell megmutatnia, hogy jól dolgozik-e vagy sem bevetjük, A kampány lezajlása után ez azonban negativumtóit jelentkezik, amikor agitátornak lenni nyolcadrangu feladat. Egyetértek azzal a megállapítással, hogy alapvető hiba a tartalomban van. Azokat nevezik ki népnevelőnek, akik nagyhanguak, tekintélyüket nem a jó termelő munkájukkal érték el. Nem megfelelő az összetétel, a népnevelők nagy százaléka alsófoku oktatásban vesz részt'. Nagyon sok esetben a népnevelő saját maga nincs meggyőződve arról, amiről beszél, csupán azért, mert nem olvassa, nem tanulmányozza azokat az anyagokat, amelyek rendelkezésére állnak. A Budapesti Népnevelőnek pl. lo^-át olvassák. /Egyetértek azzal is, hogy az erőfeszítések nagyrésze az oktatásra megy, kevésbbé a napi politikai munkára. A mi oktatási munkánk bizonyos mérték ben öncélú

. Beszélünk arról, hogy az oktatást össze kell kapcsolni a napi politikai munkával, de mindössze annyit sikerült elérni, hogy a szemináriumokon felemlítenek egy-két üzemi példát. Szinte teljes a lemaradás a határozat csoportos agitációra vonatkozó részében. A XXI.kerületi Pártbizottság titkár elmondta, hogy most kísérleteznek a csoportos agitációval. Papír szerint a budapesti népnevelők száma 68.000, néhány titkár elmondása szerint ezeknek kb, 3o$-ára lehet számítani. Ezzel magyarázható, hogy a munkaverseny nem kielégítő, a selejt, a fegyelmezettlenség elleni harc Jflfcég igen gyenge. IJfjA jelentés szerint a Budapesti Pártbizottság nem foglalkozott a Politikai Bizottság határozata végrehajtásának állásával'. 1952.-ben 7, 1951.-ben "6 alkalommal tűzte napirendre különböző formában

1

. Csikesz elvtársnő: Cservenkáné és Galambos elvtársak hozzászólásukban ugy látják, hogy a jelentés sötéten mutatja meg a helyzet. Igaz, hogy többet lehetett volna megmutatni ez eredményekből,- de elsősorban azt kell megmutatnunk,mi az oka, hogy Budapesten elég súlyos a helyzet az agitációs munka területén* Ha le akarjuk mérni, mennyire haladtunk előre, vagy mennyire maradtunk le, elsősorban ott lehet lemérni, hogy egyes feladatoknál hogyan állta meg a helyét a budapesti agitáció. Mező elvtárs néhány példát fel is említett, de ezen túlmenően, ha megnézünk egy-egy határozatot: pt. a KV.november 29.-it