MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. február 17. - 1953. február 24.

1953. február 24.

2./ Nem folyik állandó, folyamatos kezdeményező agitációs munka a budapes­ti pártszervezetekben. Az agitáció csak a kampányok idején éled fel, 3*/ A népnevelők összetétele sok esetben olyan szempontból sem megfelelő, hogy nem a népszerű, élenjáró dolgozókat - akikre a munkások hallgatnak ­állítják be népnevelőnek, A Pártbizottság megállapításai alapján a határozatot 4 fő kérdés köré cso­portosítva javasoljuk átdolgozni: 1. / Az agitáció irányítása - ezen belül: pártbizottsági ülésen, titkári ér­tekezleten, stb. meg kell határozni az agitáció tartalmát, A kerületi pártbizottságok meghatározott időn belül hajtsák végre a cso­portos népnevelők kiválogatására vonatkozó határozatot, 2. / Tekintettel a közeledő választásokra, meg kell szervezni a lakóterületi agitációt, meg kell javítani a kerületi tömegszervezeti munkát. 3. / Meg kell javítani a népnevelők összetételét. 4. / Ki kell dolgozni egy olyan programmot, amelyen keresztül megtanítjuk a népnevelőket, hogyan használják fel a különböző anyagokat - Szabad Nép, Bu­dapesti Népnevelő, Népnevelő Zsebnaptár, stb. - az agitációban. Kállai Éva elvtársnő: Az iskola tematikájában egy anyag foglalkozik az agitációs munkával,amely­nek tanításához a Budapesti Pártbizottság Agit.Prop.Osztálya konkrét segít­séget ad. Lakatos Éva elvtársnő útmutatásai alapján az agitációnak nem el­vont elvi kérdéseit, hanem kifejezetten a módszereit tárgyaljuk. Egy-egy témánál az 195o.novemberi és 1951. júliusi határozat idevonatkozó részét feldolgozzuk. Sztaskó László elvtárs /BPB.Agit.Prop.0./ Néhány példa arra, mi az oka a határozat végre nem hajtásának. Egyrészt az ellenőrzés hiánya, másrészt: a pártbizottságoktól lefelé a pártszerve­zetek nem határozzák meg az agitáció feladatait. Pl. a Budapesti Pártbizottság megtárgyalta, hogy a DISz. hogyan hajtotta végre a Központi Vezetőség 1952.június 28.-i határozatát. A Pártbizottság határozata a DISz. feladatait az agitációban csak nagyon hiányosan hatá­rozza meg. Vagy: Az 1952. május 31.-i titkári értekezleten Kovács elvtárs beszélt a pártcsoportok uj jáválasztásánál mutatkozó problémákról, de a pártcsoport­bizalmiak feladatairól nem volt szó. Vagy: Szintén a május 31.-i titkári értekezleten Schurecz elvtárs a szak­szervezeti vezetőségválasztásról tartott beszámolót. A feladatokat csak annyiban veti fel, hogy meg kell győzni a szakszervezeti tagokat, hogy megfelelő vezetőket válasszanak. Vagy a tagdíjfizetésnél: a munkás párttagokat meg kell győzni, hogy köte­lességük a tagdíjfizetés. Csak szórványosan vannak olyan jelenségek, hogy a kirívóan ellenséges ma­gatartást tanúsító népnevelőt kizárják a Pártból. Ez csak olyan esetekben volt tapasztalható, amikor a népnevelők nagyobb erőpróba előtt álltak, mint pl. a felvásárlásnál, békekölcsönjegyzésnél; A meghátrálással, szoc. dem. jelenségekkel szemben való fellépésekről még példánk sincs. A népnevelők összetételénél a fontosabb nagyüzemekben javulás van, külö­nösen az értelmiség aránya növekszik. Cservenkáné elvtársnő: /KV.Agit.Prop.Osztály/ L A jelentés túlságosan sötét képet ad a helyzetről, nem tükrözi azokat az eredményeket, amelyeket a Budapesti Pártbizottság" elért. Nem mutatja meg, hogy Budapest üzemeiben egy nagyon erős mag alakult ki, akikre a legnehe­zebb helyzetben is számítani lehet - ha az irányítás nem is megfelelő* Nem lehet azt állítani, hogy a békekölcsönjegyzés, a tervteljesités során elért eredményeket néhány népnevelő összerángatásának köszönhetjük. A Bu-

Next

/
Thumbnails
Contents