MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. január 6. - 1953. január 20.
1953. január 20.
Ebben az évben igen nagy százalékban vonták be a műszaki értelmiséget az oktatásba. A Kongresszusi anyag tanulmányozásánál megmutatkozott, hogy igen rressze vannak a -^árttél, mikor a kapitalizmus és szocializmus gazdasági alaptörvényeit tárgyalták ezek az emberek la Ugattak. Hiányosság <y volt, hogy nem tudták megfelelően ellenőrizni a foglalkozásokat, részben mett kevés volt az ellenőr, részben mert minőségileg nem feleltek meg. A jövőben a prop. szemináriumok részére módszertani előadásokat fogunk '• tartani, pl. hogyan kell klasszikusokat tanulni, hogyan kell jegyzetelni. Az ellenőröket is össze fogjuk hivni minden hónapban, beszámoltatjuk őket, módszertani segitséget adunk. A foglalkozásokon a megjelenés kb. 80 ?Uos, de vannak olyan elvtársak, akik csak elmennek a szemináriumra, de hozzá nem szólnak. Mező elvtárs : Egyet értek azzal, hogy a Kongresszusi anyag tanulmányozásánál nagy volt az érdeklődés, de jellemző általában munkánkra az átmeneti fellendülés, mely után a lelkesedés, kezdeményezés visszaesik. Látni kell, hogy az aktivitást nemtudtuk állandósítani és erre fel kell hivni a pártszervezetek figyelmét. Tapasztalható volt a Kongresszusi anyag tárgyalásánál, hogy az egész vita kiosit elvont volt. Nem volt eléggé magyarázva, következtetés levonva egy-egy kérdésnél, pl. a kapitalizmus gazdasági alaptörvényénél nem mutattak rá az elvtársak, hogy hová fog vezetni, vagy a szocializI mus gazdasági alaptörvénye milyen gyors fejlődést biztosit. Számokat magol" tattak be, s csak általában beszéltek arról, hogy mi a feladatunk. Lényegében Sztálin elvtás beszéde volt a tengely, a megértés alpja és mi ezt megfordítottuk, illetve az alapot utólag tárgyaltuk. Az, hogy az anyagot későn kapják meg 2-éves probléma, pedig erre vonatkozóan Politikai Bizottság határozata van. Egyet értek azzal, hogy statisztikára szükség van, de meggoni oltabban, kevesebbet, a legfontosabbakat kell kérni. Tul sok statisztikát kér a K.V. Agit.-Prop. Osztálya, de a Budapesti Pártbizottság is, lekötjük vele a szervezeteket. Földvári elvtárs : Egyet értek azzal, hogy a jelentés nem eléggé alaposan értékeli a tényleges helyzetet,a fellendülést, az egészséges kezdeményezéseket, nem eléggé veti fel a hiányosságok alapvető okait és nincs önkritikája a jelentésnek. A kerületi titkárokkal tartottunk egy megbeszélést és felvetették a titkárok az Agit.-Prop. Osztály fogyatékosságait, hiányosságát. Ezt érP tékelni kellett volna a jelentésben is. Pl. Vigh elvtársnő az V.ker. titkára elmondta: hogy a Budapesti Pártbizottság csak az-alapfokú oktatáshoz nyújtott kellő segitséget, a többi pártoktatáshoz nem. Az elméleti kérdések megvitatásához, megvl laszolásához szintén nemtudtumk megfelelő segitséget adni. Valóban sok statisztikát kértünk és ez az Íróasztalhoz kötötte az elvtársakat. Dóka elvtárs felvetette, hogy a Budapesti Pártbizottság munkája leszűkült az Ikaruszra, a többi szervezettel nem eléggé törődtünk. Gólya elvtára kifogásolta, hogy a kerületben dolgozó értelmiség oktatásához nem kaptak elég irányítást, általában a speciális feladatok megoldásához - akár módszereket, akár ideológiai tartalmát tekintve - nem kaptak a kerületek elegendő segitséget. Ezt az érié kelő résznek tartalmaznia kell, Tennivalók: a beterjesztett javaslatokat a PB* ne fogadja el, legtöbbjére van határozat. A 2-es pontot hagyjuk meg, sdtassák meg a kerületi pártbizottságok a tapasztalatokat. A tennivalókat 3 kérdés köré kell csoportosítani: 1. / Vegyük be a tapasztalatok, kezdeményezések feldolgozását és azoknak szervezett általánosítását /brossurakat lehet kidolgozni a legjobb módszerekről, tapasztalatcsere értekezleteket lehet szervezni/ 2. / Megmondani, melyek azok a legfontosabb tartalmi kérdések, melyek ismételt megvitatására vissza kell térni akár konzultációban, akár előadásban, konkrétan feldolgozni mikor akarunk visszatérni ezekre. 3. / A színvonal emelése érdekében a propagandistákkal való jobb megfele-