MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. július 29.

1952. július 29.

telenül oldják meg a feladatokat. / példák./ Az ilyen vezetésről mond­ja Sztálin elvtárs: " .... ülni a kormány mellett és figyelni, hogy semmit se lássunk mindaddig, ómig a nyakunkba nem szakad valami haj, ez még nem vezetés.." A helyi vezetés színvonalához tartozik, hogy az egyes feladatokkal kapcsolatban meghatározzuk a törnegsservozetek feladatait, melyek a pár­tot összekötik dolgozó népünk különböző rétegeivel, önelégültségünkre mutat, hogy feladataink elvégzésénél túlságosan csak p. munkásokra tá­maszkodunk, s figyelmen kivül hagyjuk, hogy Budapest lakosságának je­lentős része kispolgári elem és ezeknek a tömegeknek a párt célkitű­zéseinek végrehajtására való mozgositás igen fontos problémát jelent, különösen a béke megvédésének szempontjából. legdöntőbb hiányossága politikai tömegmunkánknak, hogy nem neveli a népet a sző igazi értelmében. Ezt talán legvilágosabban a munkaverseny agitációnkban mutatkozó gyengeségekkel tudjuk alátámasztani. A minden­napi agitációban hiányzik annak tudatosítása, hogyan függ össze a mun­kához való uj viszony, a szocializmus épitéeével, a béke védelmével. Amikor a koreai műszák után megnéztük, hogy a dolgozók alkotó lendü­lete hogyan folytatódik a koreai műszak utan a második dekáéban, azt tapasztaltuk, hogy a termelés visszaesett. Mi az oka annak, hogy nem tudtuk a lendületet tovább fokozni és a politikai munkánkat az augusz­tus 2o-i vállalások teljesítésére összpontosítani? Ez felveti az agitáció eszmei tartalmának kérdését. Pártszervezeteink munkája egy-egy versenyszakass beindulásánál leszűkül a vállalások meg­tételére, és szervezésére. Agitátoraink nem harcolnak napról-napra kö­vetkezetesen azért, hogy a dolgozok az adott szavukat betartsák. A konkrét termelési feladatokkal kapcsolatban nem mutatjuk meg a nagyobb perspektívát az egyes dolgozók előtt. Hem világositjuk fel őket arról, {

Next

/
Thumbnails
Contents