MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. július 29.

1952. július 29.

4a saját jobboldali szociáldemokratáikat leplezzék le és azokról beszéljenek. A szociáldemokratizmus igen veszélyes a szakszervezetekben, veszélyesebb mint a pártban, mert a régi szakszervezeti szokások megvannak az emberekben, és azért is, mert a szakszervezetben foglalkoznak a bérezés és a szociális gondoskodás kérdésével is. Ezeket ábrázolni kellene, hogy miért kell nagy figyelmet forditani a szociáldemokrati^ifcuara a szakszervezeten belül. A klerikális reakció elleni harcban arról kellene beszélni, hogy az iskolákban, kórhazakban, hogyan megy ez a munka. A pedagógus szervezetek vonalán meghatározni, hogy külön súlyt helyezzenek aHclerikális reakció elleni harcra. Meg kell mutatni a versenynek, a termelési értekezleteknek azt az oldalát, amely a dolgozók nevelését szolgálja. Nem értek egyet azzal a kitétellel, hogy azért nem megy megfelelően a munkaverseny, mert nem elég sokoldalú, szines az agitáció. A versennyel olyan szempontból kell foglalkozni, hogy necsak a felajánlás legyen meg, hanem a kiértékelés is. Foglalkozzék a beszámoló a termelési értekezletekkel is, hogy mi a szerepük a dolgozók nevelésében. Biró Ferenc elvtárs; Nem értek egyet Köböl elvtársnak azzal a kitételével, hogy a szakszervezetben veszélyesebb a szociáldemokratizmus mint a pártban. Ott veszélyesebb, ahol nem foglalkozunk vele, nem harcolunk ellene. Meg kell mutatni, hogy mi a szociáldemokrácia lényege, az uj pártfunkconáriusoknak, a dolgozóknak. Szerintem az sem helyes, hogy az augusztusi választási győzelem 40$-a a baloldali szociáldemokraták győzelme is. Ez a mi győzelmünk és nem kell lecsökkenteni a mi pártunk szerepét. Ács elvtárs; A 2-3. oldalon szerepel, hogy a termelés területén hogyan mutatkozik meg a pártszervezetek gyengesége. A pártszervezetek nem viszik megfelelően a politikai munkát a dolgozók felé és az igazgatók sem. A kommunista példamutatásnak kell megmutatkozni, hogy helytálljanak a termelésben és tudatosítsák á feladatok végrehajtását. A pártszervezeteknek az igazgatók felé is vinni kell ezt a kérdést. A funkcionáriusok politikai munkáját olyan értelemben vetném fel, hogy a mi titkáraink felkészülnek arra, hogy érveket adjanak a népnevelőknek, de amikor agitálni kell valamilyen kérdésben, sok esetben megmutatkozik a meghátrálás. Ez főleg a gyengén képzett funkcionáriusoknál tapasztalható. A beszámoló nem elég mélyen és élőén tárgyalja a hazafiasság kérdését, - a többtermelésre szükiti le. Nem mutat eléggé rá a pacifizmusra, nem magyarázza, hogy harcolni kell az eredmények megvédéséért. Schurecz elvtárs: A beszámolóban élesebben kellene meghatározni azokat a területeket, ahol határozottan eredményt akarunk elérni. Egyik, - amiről Horváth elvtárs is beszélt - a termelékenység emelése, a többtermelés biztosítása. Második a munkafegyelem, harmadik a hazafiasságra való nevelés. A szociáldemokratizmussal kapcsolatban jobban ki lehetne fejteni, -hogy mi a megjelenési formája. Kifejteni, hogyan jelentkezik a becsületes párttag száján és igy tovább. Különös súlyt kell helyezni arra, hogy a pártszervezetek hogyan harcolnak ellene. Hiányzik 1-2 kérdés, amivel feltétlenül kellene foglalkozni. A politikai tömegmunkánk nem fogja át Budapest egész lakosságát, még üzemen belül sem tudjuk elérni, hogy a politikai munka foglalkozzon minden dolgozóval. Egyetértek Köböl elvtárssal, hogy a különböző rendezvényeket használjuk fel a tömegek nevelésére./termelési értekezletek stb./A másik, amire Horváth elvtárs felhivta a figyelmet: a párt belső mozgósitása. Hogyan állunk pillanatnyilag, milyen a néphevelőhálózat. Beszélni kell a mi agitációnk jellemző vonásairól is. Maga a beszámoló főleg a népnevelő munkával foglalkozik, szerintem ezt tágabban kellene felvetni, üzemi sajtó, faliújság, szemléltető agitáció egyéb eszközeit is.