MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. február 26. - 1952. március 11.
1952. március 4.
keresztül tudunk bevonni a békemozgalomba. Erre azonban nem törekszenek céltudatosan a pártszervezetek, III. A nemzetközi kérdések agitáe^ós munkájának megjavitásában egy év alatt igen jelent5s lépést tettünk ^lőreo Ma már az jellemző a békék bizottságok munkájára, különösen a lákb'területen ha sokszor hibás vonalon is, de rendszeresen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, A nemzetközi helyzet ismertetésének legáltalánosabb formája a békekisgyülés, a csoportos beszélgetés, vagy a hivatali szervezetekben legalább havonta egyszer a Szabad Nép Baráti ;Kör helyett megtarott, nemzetközi kérdésekkel foglalkozó megbeszélés. Itt vagy a "Békeharcos-"t, a "Béke és Szabadság"ot, a Szabad Nép külpolitikai vonatkozású cikkeit használják fel, A nemzetközi helyzet agitációját többször alátámasztják különböző antiimperialista kiállítások látogatásával, A XIII. kerületben megrendezett^ antiimperialista kiállitás eredményesen elősegitette a nemzetközi agitációs munkát, A fejlődést mutatja az is, hogy jelentősebb nemzetközi eseményekre egyre több békebizottság reagáló /Pl: az Elzettgyár békebizottságai röpgyülésen tiltakoztak a Görög áaimunista Párt főtitkára elleni terror miatt/ A nemzetközi helyzettelfoglalkozó békekisgyülések a legtöbb helyen az egész v ilágon folyó eseményekről szólnak. Az embereket azonban ez nem elégi ti ki, ma már tudják azt, hogy két tábor van ,őkot a két táboron belül egy-egy ország békeharca érdekli,, Ennek következménye, sokszor helytelenül vitatják meg maguk között a nemzetközi kérdések egyes problémáit. Innen fakad, hogy nem tudják a nemzetközi eseményeket a békeharc napi feladataival összefüggésben magyarázni, IV, A tömegszervezetek és a békemozgalom kö zötti együttműködés formáj a tisztázatlan. Ez ugy az V. mint a HIIo kor, munkájában ugy jelentkezik, hogy próbálkozások, jellemzik a tömogszervezetok és a béke mozgalom közötti munkát. legjobb kapcsolat az MSzT^vel, főleg kulturren./.
