MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. január 8. - 1952. január 29.
1952. január 15.
^BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG Budapest, 1952.január 3o. Kedves Titkár Elvtárs ! /3/^ A Budapesti Pártbizottság a Titkárság 1951.december 7.-i határozata alapján megtárgyalta a pártoktatás eddigi eredményeit és a Titkárság \ határozátármX'ütWCátásai szerint megjelölte a pártbizottságok és pártszervezetek feladatait. A Politikai Bizottság 1951.május 17.-i határozata értelmében Budapesten a párttagság 45 $-át bevontuk a szervezett pártoktatásba, de az egyes pártszervezeteket tekintve nagy eltérések vannak. A hivatali jellegű pártszervezetek tagságának általában 8o-85 #-a tanul, ezzel szemben különösen döntő nagyüzemeinkben nem értük el az előirányzatot, A Rákosi Müvekben a párttagság 33 $-át, Vörös Csillag Traktorgyárban 35 $~át oktatják. Néhány kivételtől eltekintve /Mávag, Kőbányai Textil/ hasonló a helyzet a többi nagyüzemekben is. A DISZ szervezeteknél még nagyobb a lemaradás. A tagság kb. 15 $~át sikerült csak bevonni az oktatásba. Pártszervezeteinkben az értelmiségiek többsége a helytelen kiválogatás következtében nem az elméleti képzettségüknek megfelelő oktatási formába van beosztva. Magas az alsófoku oktatásban tanuló értelmiségiek száma . * A propagandista konferenciavezetők és prop. szemináriumvezetők részére tartott bevezető előadások megjavították a propagandisták és ezen keresztül a foglalkozások szinvonalat is. A tananyagok feldolgozása szemináriumi foglalkozásokon és a káderoktatás konferenciáin elősegítik, hogy funkcionáriusaink és párttagságunk a gyakorlati munkájukkal kapcsc latos feladataikat jobban tudják megoldani. Az oktatás színvonalának további emelését gátolja, hogy mind a BudapesL^ti Pártbizottság, mind a kerületi pártbizottságok kevés módszerbeli se^gitséget adnak, különösen az uj propagandisták számára. Csak ritka eset ben dolgoznak ki számukra helyi anyagokat, amelyek megkönnyitenék az el mélet és gyakorlat helyes összekapcsolását. A propagandisták egyrésze nem vesz részt az előkészítő konferenciákon, vagy szemináriumokon. Sok esetben a függetlenített funkcionáriusok, köztük a párttitkárok sem tanulnak rendszeresen. Az oktatásba bevont hallgatók között nem vált elég gé tudatossá, hogy a marxizmus-leninizmus kérdéseinek tanulmányozása, a politikai ismeretek alapos elsajátítása a mindennapi gyakorlati munkájuk jó elvégzésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Nem sikerült felszámolni pártszervezeteinkben az oktatás reszortjellegét. A pártbizottságokon belül az oktatási apparátus nem kap megfelelő támogatást az agitációs részleg és a többi osztályok, elsősorban a Szervezési osztály részéről. Ennek következtében a pártbizottságok agit prop. osztályai főleg az oktatás szervezésével foglalkoznak, s nem jut erejük^ahhoz, hogy a propagandamunka tartalmi és módszerbeli kérdéseit tanulmányozzák. Az ellenőrzés nem elsősorban az ideológiai problémák megismerésére és módszerbeli kérdésekre irányul. A nem függetlenített instruktor csoportok nincsenek megfelelően irányítva, s ezért nem tudnak hatékonyabb támogatást adni az oktatás színvonalának megjavítására. A pártbizottságokon belül a káderosztály munkatársai nem kisérik figyelemmel a szervezett pártoktatásban résztvevő hallgatók fejlődését, nem nyújtanak segitséget az oktatók nevelő munkájához.