MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. május 15. - 1951. június 5.
1951. június 5.
Felvetődött, hogy a mi üzemeinkben igen magas a tisztviselők száma. A Szovjetunióban az üzemi dolgozók 10$ tisztv. ebből is Tfo műszaki tisztv. Tehát nekünk ezen a téren is vannak feladataink. Javasolom, hogy ezt az anyagot az elhangzott vita alapján dolgozzák át - rövidebben - és küldjék szét a fontosabb üzemi pártbizottságoknak azzal, hogy tárgyalják meg és hozzanak határozatokat a hibák felszámolására. Farkas elvtárs; A felszólaló elvtársakkal egyetértek, kivéve Dósa elvtársat. Az a véleményem hogy a béralap megállapítása a fél-kész árukra még tul korai lenne, előbb más feladatokat kell megoldanunk. Hidas elvtárs: helyesen járt el a Bp.Pb. amikor ezt a kérdést napirendre tűzte, mert SSM mindegy, hogy a budapesti üzemekben, hogyan alakul a béralap. Igaza van Dömötör elvtársnak abban, hogy ha a "vállalatvezető figyelemmel kiséri. a béralap alakulását, törődik ezzel, akkor ezen a téren eredmények mutatkoznak. Éppen ezért kell fokozottabban fel vetni a vállalatvezetők felelősségét. Igaza van Köböl elvtársnak abban, hogy ezen a területen is vannak az üzemekben tartalékok, amiket fel kell tárni. Az a baj, hogy a vállalatvezető elvtársak magyarázatot keresnek a hibákra és nem a kijavítási lehetőségeket keresik. De van ennek a kérdésnek egy másik oldala is: a politikai oldala. A pártszervezetek, tömegszervezetek, de elsősorban a szakszervezetek feladata, hogy biztosítsák az alulról jövő ellenőrzést. Az az érzésem, hogy Gönczi elvtárs túlságosan lebecsülte saját képességeit és nem gondolt arra, hogy a vállalatvezetők nagy része is munkás volt és aránylag rövid idő alatt mégis belejött a vállalatvezetésbe. Igen helyes lenne a párttitkár lehivatna magához egy szakembert és elmagyaráztatná magának, hogy milyen tényezőkből adódik a béralap kérdése, megmagyaráztatná magának, hogy az erre vonatkozó statisztikákat miszerint állítják össze, és máris sokkal könnyebb és hathatósabb lenne az ellenőrzés. Ezentúl minden vállalatvezetőnek kötelessége, hogy ilyen értelemben tanítsa a pártbizottsági tagokat. Dömötör elvtárssal igy tehát nem tudok egyetérteni, mert az amit elmondott egyben sajátmaga felett is kritika. Azon kell igyekezni, hogy ezt a hiányosságot minél hamarabb felszámolják. A javaslatokkal kapcsolatban: nem tartom helyesnek, hogy az 1. pont kategorikusan kimondja, hogy minden hó 15.-ig tűzzék napirendre a pártbizottságok a béralap alakulásának kérdését. A 2. pontnál javasolni kell, hogy az ipari szervek részéről ki informálja a népnevelőket, a vállalatvezetője helyett. A 4. pontban meg kell határozni, hogyan népszerűsítsék a normásokat, valamint azt, hogy a normások politikai neveléséről gondoskodjanak, de ne mondják ki kategorikusan, hogy a horthyta normásokat le kell váltani. A 7. pontot olyan értelemben kell átfogalmazni, hogy a Bp.-i Pb. felhívja a SZOT figyelmét arra, hogy a megfelelő szakszervezeti szervek foglalkozzanak a béralapok és a normák ellenőrzésével. Egyetértek Mező elvtárssal abban, hogy az anyagot átdolgozás után az üzemi pártszervezeteknek ki kell küldeni. Határozatok: A Pártbizottság megbizza az Ipari Termelési osztályt, hogy a javaslati részben a következő módosításokat eszközölje: a. / Az 1. pontban ne mondják ki kategorikusan, hogy minden hónap 15.-én tárgyalják meg a pártbizottságok a béralap alakulását. b. / A 2. pontban tegyenek javaslatot arra, hogy a felsőbb ipari szervek részéről ki informálja a vállalatvezetőket a béralap alakulásáról. c. / A 4. pontban mondják meg, hogyan népszerűsítsék a jól dolgozó normásokat. Pótlólag dolgozzák be azt, hogyan gondoskodjanak a normások politikai neveléséről. Ne mondják ki kategorikusan, hogy a volt horthysta normásokat el kell bocsájtani, hanem egyenként nézzék meg, hogy melyik milyen munkát végez. d. / A 7. pontot olyan értelemben szövegezzék ét, hogy a Budapesti Párt-