MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. március 30. - 1951. április 13.
1951. március 30.
belül tartsanak természettudományi előadásokat - filmmel egybekötve melyen a családtagok is résztvennének. Mező elvtárs: Fontos megemlíteni, hogy a mi pártszervezeteink hogyan foglalkoznak a rendőrsági pártszervezetekkel. Ezen a téren határozatot kell hozni, hogy rendszeres időközönként tűzzék napirendre a rendőrség munkáját és ezt a Párt- és Tömegszervezetek osztálya ellenőrizze le. Nem kell teljesen megszüntetni, hogy a rendőrök különböző kerületi pártmunkát végezzenek, de javasolom, hogy a kerületi pártbizottságok felé utasítás formájában adjuk ki, hogy csak egészen kivételes esetekben vegyék igénybe a rendőröket. A rend^i^k_p^tmunkája jpld. az lágyan, hogy agy-»gy pártonfrivülivftl foglalkozzanak , a rendó r raőge.á_l>alül. Javasolom, fel kell emelni a rendőrök iskoláztatásának számát 50,-re. A politikai osztály dolgozzon ki tervet, hogy egy éven belül hány főt akar a különböző pártiskolákra küldeni. Arra kell törekedni, hogy a rendőrök feleségei minél nagyobb számban menjenek az üzemekbe dolgozni, Biró^ László elvtárs 8 A jelentés foglalkozik a liberalizmussal - mely a vezetést akadályozta és emellett a jelentés nagyon könnyen átsiklik. Az a véleményem, hogy Bugár elvtárs önkritikája nem volt elég alapos, A jelentés felveti, hogy javult a dolgozókkal szembeni magatartás, azonban a tapasztalat az, hogy a rendőri legénység egyrészének a dolgozókhoz való kapcsolata nem megfelelő, mely megnyilvánul a durvaságban. Nincs törekvés arra, hogyan lehetne az üzemi dolgozókat a rendőrséghez közelebb hozni. Felvetődik a rendőrök feleségeinek magatartása, ezzel kapcsolatban javasolom, ahol rendőr Coloniák vannak, az itt lévő asszonyok politikai neveléséhez adjon a kerületi pártbizottság és az MNDSZ is segítséget. Patkó elvtárs: Az a véleményem, hogy a szakmai szűklátókörűség veszélye áll fen, Bugár elvtárs beszámolójában. Javasolom, vegyük fel a javaslatokba, a rendőregyesületek megerősítését. Helyes volna a rendőrségi alapszervezetek vezetőségi tagjainak a raultját megvizsgálni, Breár elvtárst /Rendőriőkapitányság/ Általánossígban egyetértek az elvtársakkal, amikor felvetik a hiányosságokat. Amikor a Bpestl Rendőrkapitányságra kerültem tele volt megbízhatatlan egyénekkel és jobboldali szoc, demekkel,&kik az átszervezés óta már kikerültek. Amit eddig megtettünk nem kielégítő, azonban a kiindulás óta komoly fejlődés mutatkozik. Ugy vetődik fel a kérdés, hogy alkalmas vagyok-e ennek a funkciónak a betöltésére. Azok a feladatok, amelyek a bpesti rendőrség előtt állanak, igen nagyok. Nem volt egy munkaterv, ezáltal szétfolyt a vezetés. A személyi fúrások igen el voltak terjedve és a politikai osztályt, mint intrikálót állitották be. Kétségtelen,a jelentés nem foglalkozott a rendőrség és a dolgozók közötti kapcsolattal, az is igaz, hogy a hibák nem lettek eléggé élesen felvetve. Hidas elvtárs: Megállapítható, hogy a jelentés felvet ugyan sok problémát, hiányosságokat és eredményeket is, de egyetértek Veres elvtárssal, hogy nem eléggé mélyen veti fel azokat a hibákat, amelyek bpesti rendőrség politikai osztálya és a rendőrségi pártszervezetek munkájában megmutatkozik. Hogy mi tulajdonképen a helyzet, csak az elvtársak hozzászólásai nyomán mutatkozott meg. Az összes hibák között a legveszélyesebb az a liberalista szellem, amely a budapesti rendőrség politikai és szakmai vonalán uralkodik. Látták egymás hibáit, azonban nem akartak hogy ebből személyi intrikalátszat legyen, hanem inkább elhallgatták t* hibákat. Helytelen vjjlt^Jiogy nem léptek fel megfelelőképen a szolgálati lazaságok, tu lka pás o3Lj§JSL_a-JÍÖ b bi hiányosságok ellen. Ez annál is nagyobb hiba, mert egy olyan szervről van szó, amelynek alapja a fegyelem és a kemény helytállás. A vezető kommunista elvtársak nem a hibák feltárására, hanem azok -elkenésére nevel-