MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. március 16. - 1951. március 23.
1951. március 16.
r rajz ain nagy o n sok módosítást kel l eszközölni. Bár a lemaradásnak nem ez volt döntően az oka, dé ez a terv telj esitését nagyban befolyásolta, A változások azt jelentik, hogy a már legyártott alkatrészek egy részét fére kell tenni, ami el fogja tolni a határidőket. A raj^_vjilijazíat ásókért a gyártó ü zem műsz aki vezetői a fel elősek, ezért kérjük a Budapesti Pártbizottság segitságét ahhoz, hogy ezeket a hibákat ki lehessél küszöbölni és a mi műszaki vezetőinknek legyen joguk ezeknek a problémáknak a megoldásához? N álunk komoly ellenségejj, J^ékenykedések voltakj^j^i^et_^&zái:t nem tudt unk leleplezni, mert az ellenséges elemefcet Kívülről támogatt&k « Azt a problémát szeretném" f élv ét" ril, hogy az újonnan vett gépeket amiknek nagyrászét a Szovjetunióból kaptuk - hosszú időn keresztül nem tudji munkábaállitani a Vámhat u ságok lassú intézkedése miatt. Pl. a hidralikui húzógépet 3 hónapon keresztül nem tudtuk használni. Bár a Szabad Nép oikke nyomán itt lényeges javulás történt, de ezen a téren is még nagyol sok javitani való van. A nagyedik kérdés, amivel foglalkozni szeretnék: a. munkaerő vándorlás. Itt_ komoly segítséget kap tunk a Kohó és~Gépip ari Minisztérium tól, és . a f elsőbb pártszervektŐrTAzönb a n még mlngSslel^sr'd.ul,,,,.hogy a tőlünk ki1 é_p_ő__mu nkásók at m as "üzemekben felveszik és "magasabb fizetést k apnak, mint._a_mi„üj^müMT?en."lnné¥"¥övet£ézté~ben nálunk a dolgozók b érdemagógiávai JLéptek fel é^I.íLZért_bérfeszültség következet be. Ez nekűhlTTtomöTy^pTo^TTni^t^kózott, bar felvettük a harcot ez ellen a hangulat ellen. Sebestyén Endre elvtárs: /Kohó és' Gépipari Minisztérium/ Egyetértek *arkas elvtárssal abban, hogy a Minisztériumot tényleg felelősség terheli a szerszámgépgyártásban lévő lemaradásokért. Attól kezdve, ahogy a szerszámgépgyárakat a Minisztérium ellenőrzése alá vonták, fokozottabban foglalkoztunk ezekkel az üzemekkel, aminek eredményeképpen a Fémáru és Szerszámgépgyárban a hibák nagy részét sikerült felszámolni. Nem volt eredményes a munkánk a Budapesti Szerszámgépgyárban, ahol kaderproblémák is voltak, alapvető hiba volt az a tény, hogy a szerszámgépgyártusi konstrukció, még gyermekcipőben jár. Ajai^tp_éJLjIány elkészítése után még jelentős idő kell ahhoz, hogy a konstrukció megfelelő legyen, kénytelen voltak az üzemek idő előtt beá jTítan l az üj g|p^^y ^t"asaT~- a felvetett jElbá^J el le né re is mert a régi gépeket nem tudtuk volna eladni,,sem itt, sem külföldön, ezért a gyártásukat is abba kellett hagyni. Ebből adódtak a különböző nehézségek. • Problémát jelent az is, hogy a gyárak nagy része kis és középüzemekből alakult ki, ahol a vezetés nem tudta az ujtipusu gépeknél adódó komolyabb feladatokat megoldani. Súlyosbította ezt sokszor az a körülmény, hogy a műszakiak az ellenség befolyása alatt állojLtsk. Bejbizonyosodott, hogy ott, ahol az ellenséget"el tudtuk távolitani és a pártszervezet jól dolgozott, a problémákat viszonylag rövididő aíatt tudtuk megoldani. Mint már mondottam - a Budapesti Szerszámgépgyárnál á munkánk eredménytelen volt - ami abból adódótott, hogy a vezetés káderszempontból nem tudtuk gyorsan megoldani. Az Elvtársak felvetettek egy kérdést a béralap túllépésével kapcso latban. A Budapesti Szerszámgépgyár januárban és februárban is túllépte a megadott alapot. A művezetők összetételéről egy statisztikát állitottunk össze a Gépipari Főosztály részéről, amely azt mutatja, hogy a művezetők 80$-át a felszabadulás után állítottuk be és a művezetők 30/o-a volt M.K.P. tag. /Ez még nem leellenőrzött statisztika/ Boz^sjj£_elxtájp^ he 1 yesen mutato11 rá a Féjnáxuméi s Szerszámgépgy arb an tapaszt alt n^hézségekr e~T~Igaza van abba57 ~högy kb. 100'között van az oly< n módositások száma, amik változtatásokat fognak eredményezni, de ezek közül g6 az olyan módosításoknak a száma, ami komoly alkatrészek kicserélését jelentené. Ezeknek az elkerülésére minden intézke-
