MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. január 12. - 1951. január 26.

1951. január 19.

A javaslatok 5- pontját az indokolja, hogy ez módszer a pártmunka megjavítására, mert ezek a hiányosságok, amiket a jelentésben felvetünk általában budapesti méretekben megtalálhatók. K

ovács elvtárs: 7IV. ker. PB. titkára/ Egyetértek a jelentéssel, annak ellenére, hogy vannak olyan kérdések, amiket a jelentés felvet, de konkrétumokkal nem támasztja alá* Gondolok itt a pártdemokrácia kérdésére. Felveti a jelentés, hogy előfordul, hogy leváltanak funkcionáriusokat a taggyűlés hozzájárulása nélkül. Mi is akartunk konkrét példát hoz: i erről, a kerületi pártértekezlet elé, de nem találtunk csak olyanokat, akik ideiglenesen lettek beállitva. A javaslatokat helyes lenne kiegészíteni azzal, hogy a taggyűléseken rövid napirendi pontkánt szerepeljen a napirend elvi megmagyarázása, pl. a tagjelöltfelvétel, a termelési kérdések, a pártdemokracia kérdése, szb. Nagy Mária elvtársnő: Azt hiszem, hogy a jelentésnem veti fel elég alaposan a pártépités területén lévőfontos problémákat és nem a d elég világos képet arról, hogy a IV. kerületi pártbizottság hogyan szervezi meg a taggyűléseket és hogysj vezeti le, milyen hiányosságok vannak. Kiegészitésre kell szorítkozni, ha azt akarjuk, hogy tapasztalatcsere céljából át tudjuk adni a többi pártbizottságnak ezt a jelentést. Egyetértek a javaslatok első pontjával, de csak olyan esetben ha a funkcionáriusok megfelelően tájékoztatva vannak a pártdemokrácia kérdéséről. Az 5. oldal c. pontjával nem értek egyet, N

e

m tartom h.Pyesnek, hogy mielőtt a taggyűlés letárgyal egy-egy fontos kérdést, még ezelőtt ezt a |pártönkivüliek tudomására hozzák. Ugyancsak nem helyes - éberségi szempontból sem - hogy a pártbizalmiak megkapják a párthatározatokat Írásban. A taggyűléseken jelen kell lenni minden párttagnak, itt kell megvitani a határozati javaslatokat, de ne adjuk ki ezeket és ne ilyen formában tegyük vita tárgyává. Már beszltem arról, hogy a Kelenföldi Textilkombinátnak van egy jó kezdeményezése, ami előre viszi a taggyűléseket és segit pártszerüségre nevelni a párttagokat. Ez a kezdeményezés abból áll, hogy ha tagot, vagy tagjelöltet vesznek fel, akkor a taggyűlés mindjárt meghatározza, hogy milyen pártmunkát kell adni az elvtársnak. A Párt és Tömegszervezetek osztályának ezt a kezdeményezést meg kellene vizsgálni és megfelelőképpen kiegészítve, mint tapasztalatot át kell adni a budapesti pártszervezeteknek, Farkas elvtárs: A jelentésben szó van arról, hogy a taggyűléseken már inkábi: felvetik a helyi szervezetek problémáit, de még mindig sok kimarad, mert nem fér bele a taggyűlések keretébe. A valóságos helyzet az, hogy a K.V. által ^megadott napirendeken kivül megtárgyalnak olyan kérdéseket, amik nem kötelezőek. Az a baj, hogy ezeket a napirendeket nem elég magas eszmei színvonalon tárgyalják meg és emellett a kérdések nem elég konkrétak. A taggyűlésnek abban is szerepe van, hogy hozzájáruljon a párttagság neveléséhez és elméleti szinvonaIának emeléséhez. A jelentés nem veti fel, hogy a taggyűlések hogyan teljesitik ezt a feladatot. A pártszervezetek előtt sokkal fokozottabban áll a feladat, hogy a párttagságot harciasságra neveljék. Az a tapasztalata hogy a taggyűlések csak általába- foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Pl. elég széles rémhir terjesztés folyik és a taggyűlések ilyen kérdéseket nem tárgyalnak meg, sőt fel sem vetik. Helyes lenne ha a taggyűlések megtárgyalnák a kommunista párttagok példamutatásának kérdését, ez nagy segítséget nyújtanak* a politikai nevelő munkában. Fel kell használni a taggyűlések nevelő hatását a kommunista helytállás és példamutatás tudatosítására a termelés vonalán is. Fontos lenne a pártszervezetek figyelmét felhivni arra, hogy a taggyűlések előkészítésébe, a határozatok végrehajtásába és ellenőrzésébe be kell vonni a széles párttagságot. Helyes len e, ha a helyi problémákkal kapcsolatos napirendi pontokat nem a titkár elvtárs referálná, hanem a pártbizottság egy tagja.