MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. november 24. - 1950. december 8.
1950. november 24.
nyugatról, megoldják pártépitéai problémáinkat. Az előző anyag tárgyalásánál felvettettük, hogy gyenge a Ganz Vagongyári Pártbizottság munkája és most megállapíthatjuk, hogy azért gyenge, mert ilyen alapszervi titkárok vannak. És a Ganz Vagongyári Pártbizottság nyugodtan türi, hogy ilyen emberek legyenek a vezetőségekben. Pelmerült az is, hogy ez egy régi szervezett gyár. Az is igaz, hogy a régi szervezett munkások egy része nem tart lépést a fejlődéssel és egy része átkeveredik az ellenség táborába. De igaz az is, hogy nagyrészük rendes, becsületes ember. Ilyen emberekből álló pártszervezet élére ha mindenféle nyugatos embereket állitunk el lehet képzelni, hogy milyen lesz a vélemény róluk. Itt van a Ganzgyári Pártbizottság opportunizmusa. Hónapokon keresztül látta a Pártbizottság, hogy milyen emberek vannak a vezetőségekben és nem fedte fel ezt a helyzetet. Nem véletlen az, hogy Nyemecz elvtársnak az a véleménye, hogy ha kirakják az ellenséget, akkor nagyobb lesz a zavar. Meg vagyok győződve arról, hogy a magavonalán a pártszervezet is ezt vallja. Akkor lesz tekintélye a Pártbizottságnak, ha ezeket a megbízhatatlan elemeket leváltja és becsületes munkásokat tesz a helyükbe. Igy érheti el csak azt, hogy elismert vezetővé váljék. Helyes leszögezni, hogy a Ganz Vagongyári Pártbizottság a kádermunkéban opportunista álláspontra helyezkedett. Nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megtisztítsa a pártszervezetet az ellenséges elemektől. Azonban meg kell állapítani, hogy a Budapesti Káderosztály is felelős a Ganz Vagonbeli állapotokért. Az, hogy mi nem tudtuk kiharcolni - ha kellett a Ganz Vagongyári Pártbizottsággal szemben is - hogy a káderkérdésben változtatást tudjunk elérni, ez a Káderosztály hibája is, de hibája a Párt és Tömegszervezetek osztályának is. Ha megnézzük a statisztikát, akkor azt látjuk, hogy a Ganz Vagongyári Pártbizottság fütyült a Politikai Bizottság határozatára, amit a vezetőségválasztásokkal kapcsolatban hozott. Mintha az ellenség dolgozott volna az üzemben, pontosan a fordítottját csinálták annak, amit kellett volna. Ezért felelős a Párt és Tömegszervezetek osztálya is. A jelentés jó. A javaslatban vannak általános pontok. De vannak a javaslatoknak más hibái is. egyszerűen nem állítanak be határi dőket és felelősöket. Nagyon egyetértek Nagy Mária elvtársnővel abban, hogy amikor kötelezzük a Ganz gyári Pártbizottságot a határozatok végrehajtására, ugyanakkor mondjuk ki, hogy a rendszeres és állandó ellenőrzésért felelős a Budapesti Káderosztály is. Hamarosan hozzá kell fogni az ellenséges elemek leváltásához és a fiatal erők beállításához./Nem ugy, mintahogy ezt eddig csinálták az elvtársak./ A felmerült javaslatokkal egyetértek. Pelmerült a munkamódszer kérdése is. Tóth elvtárs vetette fel igen élesen. Nekünk érdemes lenne megmézni /és ezt Schurecz elvtárs figyelmébe ajánlom/ hogy egy kerületi, vagy egy nagyüzemi párttitkár mit csinál. Dósa elvtárs felvetette, hogy milyen pártszerütlenül járt el az előző káderes, amikor Dósa elvtárs a különböző határozatokat ugy tudta meg, hogy a titkári iskolán Békési elvtárs közölte vele, hogy ezzel, vagy azzal az elvtárssal kapcsolatban Budapesti Pártbizottsági határozat van. Meg kellene nézni, hogy ez a munkamódszer nem innen megy-e le a Budapesti Pártbizottság Káder osztály ától. Nem mi mutatunk-e ilyen'^jópéIdát". Nálunk is előfordul, hogy átmennek javaslatoka az Országos Káderosztályra anélkül, hogy én láttam volna. Előfordul az is, hogy azt mondják, hogy a javaslat az illetékes kerületi titkárral ki van tárgyalva és a titkárok valójában a titkári iskolán értesülnek a Pártbizottság határozatáról. A Budapesti Káderosztály vizsgálja meg a munkamódszerét. A határozati részbe bele kell dolgozni azokat a szempontokat, amiket az elvtársak felvetettek. Határidő: dec. 2. A jelentést és a javaslatokat a Budapesti Pártbizottság sdfogadja. iJL.