MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. október 28. - 1950. november 17.

1950. november 10.

Sikerült a Kongresszusra olyan portónkÍvülleket mozgósítani, amelyekhez addig még nem tudtunk hozzáférni. Sikerült a különböző rétegeket a Párt köré vonni. L bizottság megállapította, hogy a proletárdiktatúra szövetségének a szempontjából is nagy jelentősége volt a Kongresszusnak. A vidéki küldöttek is conkrétan állást foglaltak a béke megvédése mellett. 1 másik jelentősége, hogy kialakult egy pacifista ellenes hangulat, és ez aegmutatkozott a többi alapszervi békegyüléseken is. Civáló spontán felszólalások volta. A felszólalásokat a parasztság uraiba. Székből a szempontokból azt a következtetést lehet levonni, hogy meg van a Lehetősége annak, hogy a béke harcos jelszava alatt mozgósítani tudjuk az 3gész magyar népet. Megmutatkozott az is, hogy mivel reszort munkának néztük ezt a kérdést lenaradtunk a tömegek harcos lendülete mellett és ebből le kell vonni a tanul ságot. k Kongresszus munkájával kapcsolatban a tömegszervezetek nagyon jó dolgoztak, kitűnt közöttük az MNBSZ. Jó módszer volt az, hogy mi a kongresszus alőtt összehívtuk a tömegszervezetekvezetőit és megbeszéltük velük a kongresszussal kapcsolatos feladataikat. i hiányosságok értékelésénél kitűnt,hogy: liba volt, hogy az utolsó pillantaban kezdtünk hozzá az előkészítéshez.Ezt a munkát össze lehetet volna kapcsolni a két kampány feladattal. Toltak kapkodások, nem volt egy teljesen végig átgondolt tervünk, liba, volt, hogy nem vontuk be az előkészítés munkáiba a békebizottságokat. Felvetődött a vitánál, hogy mit is kell csinálni a békemozgalomnak. Az az álláspont alakult ki, hogy nincs egy külön békemozgalom,hanem bele tartozik az egész ország egyéb problémáiba. Nem szabad a békemozgalmat külön srehhi a többi kérdésektől, mert akkor leszűkítjük a békemozgalom kérdését, kz is felvetődött, hogy mi a békeblzottságok feladata, ugy szögezödött le, logy a békemozgalom egy tömeg mozgalom, de nem egy töraegszervezet.A békelozgalom munkájába be kell vonni a többi tömegszervezeteket is és kitűnt, aogy a tömegszervezetek alkalmasak is erre a munkára. kz országos és a budapesti ügit.prop. osztályoknak fő feladatuk kell, hogy Legyen a békemozgalom kérdése. határozatok: A Pártbizottság Mező elvtárs információját tudomásul vesl. b. / Káder j avaslat ok. k Pártbizottság Farkas Györgyné, Yalachi Gyuláné, Ilfyés Gyula, Szabó László Csányi Tibor, ifj .Németh János, Szűcs Lajos, Riedel Béla, Fűzi Géza, Nagy Ferenc, Auguszt József, Eisenberg Judit, Vitman Tibor, Szigeti János, K.Nagy Sándor, dr. Latosinszki Imre. Antal ^stván, Kádár Miklós, Könyves Imre, Gór,Nagy Sándor, Forgács Tibor, Haraszin Tibor, Gábor Zoltánné - elvtársakra tett javaslatot elfogadta. Ugyancsak elfogadta Imri Sándorné, Házi István elvtársak javaslatát azzal, hogy amig helyetesük nincs addig maradjanak eddigi beosztásukban. Batiz Zoltán elvtárs ügyét nézze meg a Káderosztály és a fegyelminek nem kel lát adni. Füsit Pálné elvtásra beérkezett bejelentést vizsgálja felül a káderosztály, hogy megfelel-e a valóságnak utána újból be kell hozni a javaslatot a Pártbizottság elé. Földes Éva elvtursnőre vonatkozóan meg kell kérdezni , helyesli-e Sárfi élvtársnő. c. / Fegyelmi ügyek. A Pártbizottság Stubán Ferenc, Engel László, ^randerburg Erzsébet, Holó Ödönné, Benedek Margit-ra tett javaáatot elfogadja. ugyancsak elfogadja Volecz Józefre tett javaslatot azzal, hogy menjen vissza az üzembe dolgozni.