MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. szeptember 1. - 1950. szeptember 22.

1950. szeptember 15.

Budapest fejlődését a kapitalizmus korszakában a tőkés telektulajdonosok és spekulánsok érdekei és az ezekből folyó tervszerütlenség jellemezték A város beépítése rendszertelen, A belső városrészek túlzsúfoltak^ ugyanakkor óriási külső területek külterjesen fejlődtek* ellemzők Budapestre a sivár tűzfalak, a város központjához közel hagy beépítetlen üres területek,, A főváros különleges városképi értékeit természeti szépségeit, történelmi múltjának hagyományait a tókls építőtevékenység héttérbe szorította, vagy megsemmisítette,. A sokhelyütt rendszertelenülés sürün beépült Dunapartok, a budai hegyeknek a város felőli el| építés*, a térkapcsolatok nélküli belső városrészek ugyanúgy tanújele! a XX., század egészségtelen fejlődésének, mint legszebb művészeti emlékeink pusztulása. A felszabadulás után építészeink a nyugati kozmopolita befolyás alatt a várostól idegen, a városképbe nem illő épületeket építettek A lakásviszonyok a város területén igen nagy eltéréseket mutatnak. Mig az átlagos lak sűrűség Budapesten szobánként 2«21 lakos^addig Csepel vagy Újpest számos körzetében az 1 szobára eső lakosok száma 3 5o fölé emelkedik. Budapesten 86 ooo lakásban lakik szobánként 4, vagy több személy A fővárosban több mint 8 ooo egészségtelen, nedves lakhatatlannak minősített lakás van,, Budapesten igen kevés az olyan iparüzem

* amelynek korszerű területi fejlődése biztositható* Ipari üzemeink legtöbbje lakótelepüléesel sűrűn körül van építve /M^vag, Ganz /- Bűzös, füstös üzemek a lakosság érdekeinek a széliránynak figyelembevétele nélkül éf pültek /Újpesti bőrgyárak/ a gazdaságos áruszállítás lehetőségei /Duma. teherpályaudvarok/ nincsenek kellőképen kihasználva., A lakó településekkel vegyesen elhelyezett korszerűtlen kisüzemek tömege, egész városrészeket tesz rendezetlenné» /Újpest*Kőbánya/ Budapest nem rendelkezik kellő számú olyan közintézmény céljára alkalmas épülettel, amely a szocialista ország fővárosa vezető szerepének megfelelően az egész ország közigazgatás! és kulturális feladatai ellátására alkalmas volna Budapest természetadta tengelye a Dunapart közintézmény elhelyezés szempontjából nincs kellően kihasználva A kulturális intézmények terén áellemző a meg nem felelő mennyiság mellett az elosztás egyenetlensége Híg budapesti átlagban 56 iskolaköteles gyermekre jut egy általános iskolai tanterem, addig aa Tokertiletbem 26 gyermek, a VIII kerületben 72 gyermek^ a VII kerületben 87 gyermek esik egy tanteremre, 14 ooo gyermek több mint 2o percnyi járásra van a legközelebbi iskolától Egészségügyi téren elsősorban rendelőintézeteinkben mutatkozik hiányosság., Az összesen 23c0oo főnyi befogadóképességű óvodák az óvodáskorban levő gyermekeknek oca 32 #-ét a 3»ooo befogadó képességű bölcső-