MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. július 7. - 1950. július 21.

1950. július 21.

V./ Áruellátása politika: A KÖZÉRT vezetőinél egy baloldali szektáns monopóliumokra való tö­rekvés volt tapasztalható az áruellátási politikában pl. a tojvonalon a magánszektor áruellátását* a Tejért kérésére gyorsabb ütemben vonta nog a Belkereskedelmi Minisztérium, mint ahogyan ők a hálózatot fej­leszteni tudták. így az egyhelyre koncentrálódott elosztást tochnifcai»«­lag nem tudták lebonyolítani. AZ Élolmiszerértékesitő N.V. a hiány­cikkeket kizárólagosan árusitotta, oz komoly károkat <ikoz«tt pl. bur­gorjryahiány alkalmával az üzleteikbon nagy tömegek tartózkodtak és emiatt más cikkekbon a kiszolgálás lehetetlenné vált. Egyos fontos közellátási (sikkeket nem kezeltek szakszorüen pl. a zöld­ségfélénél szállóigévé vált, hogy a KÖZÉRT-nél csak silány minőséget lohot kapni. Áruellátásukban nom követtek osztálypolitikát, mort a munkáslakta környékek igényeit nom vizsgálták és emiatt nom szállí­tottak nogfelölő mennyiségű és minőségű árut* ezekbe az árudákba. Az árukiszállítást főlog a fiókvezetők rondolésoiro alapították, akik sok osotben non rendeltek olyan cikkeket, amolyok több gondozást igé­nyelnek, /zöldáru/ amolyek romlandók /hus, tej/. w Figyelmeztetésünkre igyokoztok ozon javitani, mivol azonban pontos árufogyasztási statisztikájuk nincsen /a januárit most dolgozták fel./ így néha boleosnok az ellenkező végletbe is és külső kerületekbe több árut küldenek ki,, mint amelyet romlás veszélye nélkül el lohot adni. Az áruellátás egyik súlyos hibája - amiből sok sorbanállás elégedet­lenség keletkezik - a kiszállítási időpontok anarchiája. Tej, tej­termékek, zöldáru^ nem a KÖZÉRT hibájából ugyan/ ezért az elosztó N.V.-k felelősök/ későn kerül a KÖZÉRT árudákba. Van olyan áruda, amelyik gyár mellett van és a vásárlók főleg a gyárban dolgozó mun­kások. Ilyen árudákban gyakran előfordul, amikor a munkaidő befeje­ződik és a munkások vásárolnának már hiánycikkek nom kaphatók. VT,/ Hálózatiéjlejzjési oolitika: A hálózatfejlesztési politikában a Párt céltudatos osztálypolltiká­ja helyett egy könnyebb ellenállási vonalra montok, amely megnyilvá­nul abban, hogy a»/ belterületen kevés befektetéssel átvehető helyiségeket nyitot­tak nog. Az üzletek 45 ezév januárjáig a Nagykörút által határolt belső övezetben volt. b./ Külterűiétokon nem szorgalmazták kellőképon a hálózat erősítését és ugyanakkor kisnérotü helyiségekot vettok ki, ahol a jolontko­ző forgalmat torlódások nélkül nem tudták lebonyolítani. o./ Belterületen a hál ó zatfejlesztési p olitika ^obban_áll. Az 195Ő'-es halózatfejlesztési torvbőn 537*~áruoTa~mö*gnyTtását irá­nyozták elő, külső kerületben és 87 áruda megnyitását belső kerü­letben. Ezek a szánok nár a ^árt utasítására megváltozott háló­zatfejlesztési politikát mutatják. A legnagyobb hiba az y hogy ezt a tervot non hajtották jól végre április 7-ig a bolterületon létesítendő 87 árudából 59 árudat nyitottak laeg, a külterületen létesítendő 537 árudából 144 árudat nyitottak nog, Ez azt jelenti, hogy a bolső területen a tervet 67 /-ra, a külső t rületon a tervot 29 fo-ro. teljesítették-. A hálózatfejlesztés komoly, akadálya' az„, hogy a Kereskedelmi Be­ruházó N,V,. és Üzletbcrcndozési N.V. az üzleteket az igénybevé­tel után néha 5-6 hónap aulva adja át.

Next

/
Thumbnails
Contents