MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. május 26. - 1950. június 30.

1950. június 9.

és a belföldi cégek csak az év végére vállalnak szállítási kötelezett­séget,semmit sem tettek a beszerzés illetve az átütemezés érdekében. A felsővezeték hazai gyártásának előkészületei és a gyártás megindulása nem volt kellő körültekintéssel előkészítve és kellő erély­lyel szorgalmazva. Ebből két és fél hónapi késedelem állftt élőhe­lyért a pm. XIV. főosztály vezetője és helyettese, másodsorban a válla­latvezető a felelős. A kellő időben történt hazai megrendelések elmulasz­tása folytán áll elő az a kényszerítő helyzet, hogy a Szovetunióból szállitás alatt levő trollybuszok üzembehelyezésénsz szükséges felsőve­zetéket Svájcból vagyunk kénytelenek behozni. Az automatta telefonközpont munkáira előirányzott 41o.ooo forint felhasználását a műszaki átvétel elhúzódása okozta és a már elvég­zett munka ellenértékének kifizetését, a volt Bszkrt beruházásokat rende« aő villamosvasút K.V*aiek kellett volna szorgalmaznia. Az Autóbusz K.V . tervével kapcsolatos helyzetet az előzőfekfeen ismertettem. A Vasútépítő K.V. első negyedévi előirányzatából loo.000 fo­rintot az O.T, március z(-én engedélyezett, az ezen felüli 12o.ooo forint nemtelj esitésenek az oka pedig az, hogy az utépitő gépeknek a belföldi piacon való beszerzése, illetve a külföldről történő beszerzésekhez szükséges deviza biztosítása érdekében, sem a vállalat, sem a főosztály nem járt el kellő gondossággal. Külön megvizsgálanao kérdés, hogy a vállalat által beszerezni kivánt gépi berendezés a vállalatnál kihasználható-e. és nem-/s lenne-e hasznosabb nemzetgazdasági szempontból a vállalat által beszerezni kivánt gépeknek szakmai vállalatok részére történő juttatása. *" . — A küzlekedési községi vállalatok első negyedévi tervének vizs­gálata kapcsán meg kell állapítani, hogy a csepeli gyorsvasutnál súlyos tervezési és munkaindulási kesedelem állott elő, útépítési gépek és anyaghiány miatt a folyó évre előirányzott teljesítmény elérése nem lát­szik bizáösitottnak. A Villamosvasút K.V-nál pedig harmincöt darab villamospótkocsi szállítása - amely a harmadik évnegyedre van előirányozva - kérdéses. Mindkét kérdésben a pm. XIV. főosztály vezetője a felelős, mert a csepeli gyorsvasút esetében a HEV-et nem mozgósította a nagy feladatra, a villa­mospótkocsik esetében pedig az egész vonalon csak szóbeli tárgyalások folytak, megrendelés késve lett feladva és ez a rendelés sem volt eléggé kitárgyalva. A közlekedési községi vállalatok 195o. évi első negyedévi terv­telj esi tését kiértékelve a hibákra a következőkben kívánok rámutatni: 1./ A vállalatok 195o, évi terve nem kellő előrelátással lett össze­állítva, nem mértek fel a feladatokat és az esetleges nehézsé­geket, illetve tervtelj esitési kötelezettségük vállalása előtt a szállító vállalatokkal nem tárgyalták ki, hogy az anyagok biztosítva vannak-e. A tervezés munkáját ugy a pm. „V. főosztály, mint a vállalatok adminisztratív feladatnak tekintették és különösen az ügyosztály vezetője nem a beruházás végrehajtását tartotta főfeladatnak, hanem a felelősség elhárítása érdekében bürokratikus módsze­rekhez folyamodott. 3./ A pm. IIV. főosztály az újonnan alakult és még nem jó aparátus­sal működő vállalatoknak a beruházások teljesítésére támogatást nem nyújtott. Ez a támogatás hiánya nemcsak a beruházás vonalán, hanem a vállalatok üzemi ténykedésében is megmutatkozik, az ügyosztály nem képes a vállalatokat irányítani.

Next

/
Thumbnails
Contents