MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. április 21. - 1950. május 19.

1950. május 5.

1948-49-í>eji 240, 1949-50-ben 146- f alus:TTnár-bezej£vezetben tartót tak, illetve tartanak szemináriumokat. A csökkeneV-er,edményt je lent, mert a megyei és járási oktatási bizottságok meg"é^rősLQdt,ek több előadóval rendelkeznek, területüket már nagyrészt maguk lá ják el előadókkal. Falujáróink nagy része állandó, rendszeres agitációs munkát végez.Általuk elhelyezett Szabad Föld péidányo száma havonta 20-22 ezer. Pártunk a falujár6 munkából szazával nyerte a kádereket, akiket párt, állami valamint a mezőgazdaság szocialista szektorába magasabb funkcióba helyezett,. Kétségtelenül megállapítható, és ezt a megyei és-járási pártbaz ságok információi is megerősitik, hogy a falujáróink eezmei-politikai szinvonala emelkedett., feladatait éreüméhyesebben oldja meg. Ma már elmondhatjuk, hogy a falujáró csoportok népnevelő csoportok és hogy a falujárás, ha rég nem is teljes egészében Pártunk és a munkásosztály kinyújtott karja a falu felé. Ez a fordulat együtt jár azzal a ténnyel is, hogy a falujáró csoportok nagy része megszilárdult, a falujárók állandó kapcsolatban vannak a falusi pártszervezetekkel és a falu dolgozóival Az eredmények közé-kell számitanunk azt is, hogy 1949 év folyamán nagymértékben megjavult a falujáró csoportok kapcsolata a megyei, járási és a falusi p*ártszervezetekkel* A falujáró csoportok jelentős része ma már a fontosabb kérdéseket megbeszéli a járási pártbizottságokkal és onnan instrukciókat kapnak. Ez a tény nagymértékben hozzájárul a falu járó munka eredményesebbé tételéhez. Mert a szorosabb kapcsolat révén a faiujáróink agitációs munkája konkrétabbá vált, jobban kiismerték magukat a falu különböző problémáiba és nagymértékben hozzájárultak a helyi alapszervezetek megerősítéséhez. Az.elért eredmények melletti hiányosságok egy része adódott az alosztály hiányos munkájából is. Az alosztály munkatársai hosszú ideig nem folytattak módszeres ellenőrzést a szervezetekben. Nem nézték meg, hogy a falujáró bizottsági, csoportvezetői és csoport értekezlete":, hogyan folynak le. Megelégedtünk a jelentésekkel és a rendszeres vat árnapi területi ellenőrzéssel. Ennek az lett az eredménye, hogy a falu járó felelős értekezleten kiadott szempontok nem minden esetben jutottak el a falujárókig, hanem elakadtak a csoporxvozetőkn és ezáltal a falujárók vasárnapi agitációs munkájukat politikai szempontok nélkül nem tudták jól elvégezni. Nem foglalkoztunk egyénileg a falujáró bizottságok tagjaival, nem hivtuk be rendszeresen a falujáró bizottságokat és. nem számoltattuk be őket a munkájukról. A 2 hetenkénti falujáró felelős értekezleteken esak az előttünk álló aktuális politikai és gazdasási kérdésekkel foglalkoztunk. Elvi kérdések tárgyalását nem tűztük napiren re, sem az alosztályon belül, sem a falujáró felelősök értekezletén. Az országos Falusi Alosztály és a Nagybudapesti Falujáró Alosztály közötti kapcsolat hiányos. Nem egyeztetjük össze a vidéken folyó politikai és mezőgazdasági agitációs szempontokat Az Országos Falujáró Bizottság nem tart rendszereden ülést, a kapcsolat abban merül ki, hogy időnként egy-egy kérdést megbeszélünk. Esetenként pénteken kapunk szempontokat a Falusi Alosz tálytól, hogy azt jut$alsü£~el a falujéró felelősökhöz, megvizs gálás végett és hétfőre adjunk róla jelentést<