MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. március 10. - 1950. április 14.

1950. április 14.

Nagyobb mértékű érdeklődés mutatkozik a magasabb kvalifikáció elsajátítására, ami annak tudható be, hogy a dolgozók ezen keresztül igyekeznek biztosítani maguknak a pótlékok megszűnésével a magasabb kategóriába való besorolástc Pl, a Goldberger gyárban azoknál a dolgozóknál, akiknek megmondták, hogy kb. 6 hét mulve megvonják a pótlékot, azok közül többen jelentkeztek sztahanovista iskolára. Jő előkészités volt a textilüzemekben /Goldberger és kőbányai Fonóban,/ ahol a politikai 1 udatositó munka mellett a dolgozók között ismertetőt osztottak ki a darabbérezésre vonatkozólag, utána maguk a dolgozók vontak párhuzamot az egyes munkakörök között. A progresszió elmaradásával a dolgozók keresetében bizonyos fokú bércsökkenés mutatkozik, ezt a hiányt egyes üzemekben a munkaidejük jobb kihasználásával, vagy a több gépre való áttéréssel akarják a dolgozók pótolni. Pl. Az Óbudai Fehéritőben .egy dolgozónak 35.08 Ft-al csökkent a fizetése. Ez a dolgozó jelentkezett, hogy elvállalja a szárítógép kezelése mellett, egy társával a spriccelő gép kezelését is. Megállapítható, hogy a darabbér bevezetése óta a termelés általában emelkedett, különösen a textiliparban emelkedett a vezetések száma, de jelenleg még nem mérhető le, hogy ez a felajánlások, ill* a munkaverseny mellett mennyire vezethető vissza a darr.bbér bevezetésére. Pl. A Goldberger gyárban a 11-es borhéten 101.3 í> volt az átlag a 12-es bérhéten 105.4- a termelés átlagos emelkedése 4 Voltak üzemek, ahol a pártszervezet és a műszaki vezetés nem fektetett kellő súlyt a darabbér bevezetésére. Elhanyagolták az egyéni agitációt, a fősúlyt az értekezletekre helyezték. Ezeken a helyeken a dolgozók nem értették meg az uj bérezés jelentőségét. Ac uj bérezésben a normák megszigorítását látják és inkább a progresszió elvesztéséről Reszelnek, mini? az uj bérezés előnyeiről. A legnagyobb ellenállás a progresszió elmaradása körül mutatkozik, különösen azoknál a dolgozóknál, akik eddig magas termelési $-ot értek el. Ennek következtében a besorolásnál ijyekeztek a munkának meg nem felelő magasabb bérezési kategóriát elérni. Ez különösen megmutatkozott a Hubert és Siegmund ^yár Öntődéjében és az Elzett gyár esi^zolomühciyében. A Hubert és Siegmund gyár öntődéjében az eddig lefektetett normák feUvett idő alapján történtek és a dolgozók ezekkel a normákkcl a darabbér bevezetéséig aránylag meg voltak elégedve. Az igy megállapított normákkal a dolgozók legtöbb esetben körülbelül 200 $-os taljesltményt, Vogy ennél többet is elértek. A darabbérre átszámított normáknál norno.lazitási kísérletek történtek, amivel . progresszió elmaradását igyekeztek behozni. Itt a"pártszervezet és" a szakszervezet sem igyekezett a politikai felvilágosító munkán keresztül megértetni a dolgozókkal, hogy mit jelent a darabbér bevezetése •& dolgozók számára. Elhanyagolták az egyéni agitációt, a bérkifizetés napján három-