MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. március 10. - 1950. április 14.
1950. április 14.
Biszku elvtárs ; Sok vita folyt afölött, hogy a titkárnak mi a szerepe. A titkárnak nemcsak adminisztratív , hanem mozgalmi kérdésekkel is kell foglalkozni. Itt a titkár feladatkörének meghatározását ennek megfelelően kell kidolgozni. Le kell szögezni, hogy a titkár az elnöknek felel. Vita volt afölött, hogy az osztályvezetők közül kik legyenek a V.B.-nak tagjai. Azt hiszem nem volt helyes, hogy előzetesen állást foglaltunk, hogy bizonyos osztályok legyenek benne. Legyen az egy politikai testület és a személy a fontos, nem az osztály. Igaz elvtárs; Két kérdéssel akarok foglalkozni: 1./ javaslattal kapcsolatban. Ismétlések vannak, amit a Belügyben mér kiküszöböltünk. A F.M.-el kapcsolatién már szóban ki van tárgyalva. Helyeslem az önálló termelőszövetkezeti csoportot. Mégegyszer alá akarom húzni, hogy helytelen lenne megterhelni az elnököt két osztállyal. Kovács István elvtárs: Ez a kérdés rendkívül komoly probléma, mert meghatározza előre, hogy mit csináljunk. Éppen ezért ne kapkodjunk ezzel a kérdéssel. A Pártbizottság tagjai tegnap*kapták meg az anyagot és ez egy olyan komoly kérdés, hogy igy egyszerű átfutásra nem lehet átvenni. Alapul fogadjuk el ezt a javaslatot és egy bizottságot küldjünk ki, amelybe benne van: Igaz, Simon, Kovács E, Pongrácz, Köböl, Kovács István elvtársak és megnézzük mégegyszer és az esetleges észrevételeket megtesszük, utána, mint a Pártbizottság javaslata mehet tovább. A másik: van egy terv, hogy május végén létrehozzuk a tanácsokat. A buda pesti tanácseknak 251 tagja legyen. Nekünk az a véleményünk, hogy a végrehajtó bizottság létszáma ne legyen nagy, m rt minél nagyobb a testüleg anál nehezebben tud dolgozni. 13-15 tagból ki kell hozni az összes tagokat, erre kell törekedni. Egy hét múlva Biszku és Kovács Endre elvtársak hozzák be a Pártbizottság elé a felépitést és névszerinti javaslatot. Azt hiszem, hogy az elnöknek^az egész tanácsot kell irányitani és az öszszes Osztályt kell tartani. Ő felelős az osztályok, az elöljáróságok munéjáért, és az egész tanács különböző bizottságainak munkájáért. És ahhoz, hogy az elnök tényleg jól tudjon vezetni ehhez az szükséges, hogy neki ne legyen megkötve a keze. De mindez nem jelenti, hogy ne foglalkozzon az el. nök ezekkel az osztályokkal annyit amennyit akar, és amennyit tud. A Be' lügyminiszteriumben olyan rendszer van, hogy az ügyeket három csoportra osztották. Az első csoportja fölött önállőaná dönt az osztályvezető. A második csoport - ez összegre is vonatkozik - hoz tartozóról már be kell számolni az államtitkárnak, tehát csak az államtitkár és ebben az esetben az alelnök jóváhagyásával történhetnek dolgok. Van a 3* csoport, amely — hez a leglényegesebb ügyek tartoznak, efölött csak a miniszter - ebben az esetben az alelnök jóváhagyásával történhetnek dolgok. Van a 3. csoport,, amelyhez a leglényegesebb ügyek tartoznak, e fölött csak a miniszter - ebben az esetben az elnök dönthet. Ezt a csoportosítást be lehetne dolgozni a javaslatba. Ez azt jelenti, hogy az elnöknek minden osztály * fontosabb kérdéseivel kell foglalkozni, de ugyanakkor a jelentéktelenebb kérdésekkel nem kell foglalkoznia. Tehát a két osztály ne tartozzon közvetlenül az elnökhöz, sőt ezzel a csoportosítással a részkérdéseket is le kell venni a válláról. Feltétlenül ki kell mondani, hogy nem az elnökhöz és az alelnökhöz tartozik a titkár, hanem csak az elnökhöz. Jobban ki kell domborítani a titkár munkáját a tanácsok felé. A tanácsok felé lesznek különböző bizottságok és a titkárnak az elnök irányítása alatt ezekkel kell foglalkozni Ha szükséges külső aktívákat is be kell vonni a munkába. A titkár kell, hogy foglalkozzon többet a politikai résszel a tanácsok felé, azonkívül kell, hogy törődjön az elöljáróságok problémáival és ebben komöy segitséget kell, hogy nyújtson az álnoknak. Ilyen szempontból a titkár jelentősége sokkal nagyobb, mint ami ki van itt mutatva és ezt szükségesnek tartom kimutatni.
