MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. február 3. - 1950. március 3.
1950. február 3.
XIII. kerületban volt a legjobb eredmény. És talán ez a jó eredmény is hozzájárult ahhoz, hogy az elvtársak lebecsülték a feladatokat és hiányzik az elvtársakból az a felismerés, hogy a tömegeket nem elég egyszer megnyerni, hanem ezért minden nap kell harcolni. Szektáns jelenségek vannak pl. a nők kérésében is. Itt van a műszaki értelmiség kérdése is. A pártbizottságban egyetlen műszaki értelmiség sincs. A tagjelöltfelvételnél nem vesznek fel egyet sem. Van olyan tapasztalatunk, hogy a XIII. kerületi pártbizottságban túlbecsülik a mozgalmi múlttal rendelkező elvtársakat. A baloldali elhajlás ké rdése. Én most hallom először, hogy a volt káderest Székelyt kizárták a Pártból. De ón emlékszem mennyit hadakoztunk az ellen, hogy ne hozzanak be egy kisiparost a Pártbizottságba, amikor annyi jó proli van a XIII. kerületben. Egy pár szót a kádérmunkéról. Nem vitás, hogy a XIIII. kerületi pártbizottságból nagyon sok embert hoztunk el, talán tul sokat is. De azért nem hiszem, hogy ez volna a fő baj ott. A fő baj a tömegekkel való kapcsolat kérdésében rejlik. Ha nemcsak a kiválogatásra helyeznék a fősúlyt, hanem a káderek tovább nevelésére is, akkor sokkal több eredményt tudnának felmutat i. Nem foglalkoznak a káderekkel, nem adnak elég segitséget és erre is kell feltétlenül valamilyen pontot a javaslatba venni. Mező elvtárs: Pár hónappal ezelőtt munkatervet készítettünk és minden kerületnek kiküldtük, hogy ők dolgozzák ki saját tervüket ennek alapján. Ebben a munkatervben három fő kérdés volt kidolgozva, ami köré kellett volna csoportosítani a többit. Amikor megnéztük a XIII. kerületi pártszervezet munkatervét, hét meg kell mondani őszintén: égnek állt a " hajunk. Semmi utalás a pártbizottság szempontjaira. Akkor kimentünk, megbeszéltük az elvtársakkal és rámutattunk a hibákra. Ők belátták, hogy hibát követtek el. De ugy nézett ki, hogy az az önkritika, amit akkor gyakoroltak felszines volt. Nem arra törekedtek, hogy att^a régi angyalföldi gőgöt, ami nem egy ujkeletü dolog - felszámolják. Nekem az az érzésem, hogy Láng elvtárs önkritikája nem elég abapos, Fürjes elvtárs alaposabban fogta meg a kérdést. Biró elvtárs javaslatát helyesnek tartom azzal, hogy a bizottságba vonjuk be Láng és Fürjes elvtársakat is. Láng elvtárs: A hozzászólásokból kitűnik, hogy a Pártbizottság kritikája szinte egy pontben csúcsosodik ki. Általábavéve a lazaság, az ellenség lebecsülése, és áz , hogy mi a dolog könnyebbik oldalát vesszük alapul munkánkban. Meg kell mondani, hogy ezt a hibát én most látom ilyen mélyen, hogy ténylegesen milyen végletekbe estünk mi. Ha megnéztük a termelést, nem azt néztük meg, hogy mennyivel csinálhatnánk jobban, heg hanem, hogy a többi kerület talán még ezt sem érte el. Ha megnéztük a tervkölcsönt, akkor megnéztük, hogy a másik kerület mennyit ért el és mi csak azt akartuk túlszárnyalni, nem néztük meg a tényleges adottságainkat. Ez kétségtelen fennáll es akármennyire próbálnánk szépíteni - nem lehet. Amit a Biró elvtárs mond én nem mondom, hogy nem igaz, csak azt mondom, hogy miért nem szólt nekünk, mert ezt én most hallom először. Azokat a javaslatokat, amit Fürjes elvtárs elmondott a mi munkánk megjavításával kapcsolatosan - helyesnek tartom. Kovács István elvtárs: Azt hiszem, hogy ez a vita értékes és hasznos volt, nemcsak a XIII. kerületi pártbizottság, hanem a Nagyb dapesti Pártbizottság részére is, mert megmutatta a XIIII. kerületi pártbizottság munkájának igen komoly hiányosságait és hibáit. De ugyanakkor a másik oldalon felszínre hozott Ós megmutatta bizonyos mértékig a mi pártbizottságunk gyengeségeit és hiányosságait is. Örömmel üdvözlöm azt az ujjitást, hogy • /•
