MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. szeptember 23. - 1949. december 17.

1949. december 17.

dapesti Pártbizottság által kezdeményezett uj munkamódszer: a szervezetek nagyobb önállósága kialakításának eredménye. Pártbizottságaink ennek alapján nagyobb kezdeményező szerepet adtak az alapnzervezeteknek. A Pártbizottságok és az alapszervezetek a felülről megkapott határozatot és a kölcsönjegyzés összegszerűségét a helyi adottságoknak megfelelően értékelték és alkalmazták és már az indulásnál a túljegyzésre vették az irányt, amit jó politikai munkával él is értek. A politikai irányító és ellenőrző munka zavartalan biztosítása és a pártonkívüli tömegek megnyerése érdekében a jól dolgozó szervezeteink mozgósították a tömegszervezeteket és konkrét önálló feladattal bizták meg őket. A szakszervezetek, ahol feladatokat kaptak, különösen jól dolgoztak. .Ezekben a szervezetekben a technikai munka teljes egészét ők bonyolították le, de részt vettek a politikai felvilágosító munkában is. Jól dolgoztak a fiatalok is. Az ifjúság lelkes, lendületes munkája a tervkölcsönjegyzés egyik jelentős ered** menye. Még azokban az üzemekben is jól dolgoztak, ahol pártszervezeteink gyenge munkát végeztek, /WM, Ganz-Waggon./A jegyzés napját 30k helyen virágcsokros, énekes felvonulásokkal örömünneppé alakították, A tervkölcsönjegyzés jó eredményeit a felsoroltak mellett még az is elősegítette, hogy a jól dolgozó Pártbizottságaink megszervezték a menetközben! ellenőrzést, a munkaközbeni hibákra azonnal felfigyeltek és azokat időben kijavították, a jó tapasztalatokat pedig még menetközben általánosítva hasznosították, j A tervkölcsönjegyzés munkájában súlyos hiányosságokat is tapasztaltunk, amelyek döntő jelentőségű nagyüzemi és üzemi kerületeinknél, valamint részben a jó munkát végző szervezeteinknél is megnyilvánultak. A tervkölcsönjegyzés során megmutatkozott a pártépités munkájának egyik gyengesége, hogy a pártbizalmiakat még mindig nem vonják be eléggé a Párt politikája végrehajtásának megszervezésébe, a párttagok politikai nevelésére és az egyes feladatok végrehajtásának mozgósítására. Vizsgálataink során kiderült, hogy szervezeteink iöbbségében a pártbizalmiak ilyen irányú tevékenységet nem folytattak. A ttervkölcaönjegyzés politikai és gazdasági jelentőségét, valamint ezzel kapcsolatosan a kommunisták példamutató magatartását és feladatai a pártcsoportok túlnyomó többségében nem beszélték meg és nem vitatták meg a párttagokat érintő tennivalókat, üz a magyarázata elsősorban annak, hogy a párttagok nagyrészének tervkölcsönjegyzési átlaga nem volt jobb, mint a pártonklvülieké. Külön kell foglalkoznia népnevelőmunka hiányosságaival. Az üzemi agitáció lényegesen jobb volt, mint a választások alatt. Szervezettebben nyilvánult meg, politikai tartalma konkrétabb volt, helyi eredmények tudatosításával telítve. Az üzemi agitáció gyenge pontja az ellenőrzés megszervezésének a hiánya volt. A területi politikai felvilágosító munka jóval gyengébb volt a választási harc alatt tapasz taltnál. Ennek oka, hogy a területi rétegpolitikát a Pártbizottságok nagyrésze nem dolgozta ki megfelelően, a választások óta elhanyagolták a szabadfoglalkozásúak, kiáparosok, kereskedők, háziasszonyok felé folytatott rendszeres, folyamatos felvilágosító munkát, továbbá, hogy pártszervezeteink az üzemi népnevelőket nem tudták kielégitő számban a területi munkára mozgósítani, A tervkölcsönjegyzés teljes sikerű előkészítő és lebonyolító munkájának komoly akadálya volt a túlzott konspiráció, későn vittük ki a tervkülcsön tényét, a tömegek közé és ezzel a reakciónak megkönnyítettük a munkáját, továbbá, hogy a versenyszerüséget pártszervezeteink a beindításnál rosszul értelmezték, a gyorsaságra mentek rá és nem