MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. január 14. - 1949. augusztus 26.
1949. március 18.
A 1,/ Az ^^2 I ^22B^Íl : C'í-.t^l e B.í^é^X-l a textilipar a legtöbb szektorban/elmaradt, I"5irvhIvatal"összesito"őrsz^ jelentése szerint 95 $-ig teljes^tg^tfiáe.ját alőirányzatát, amely az 1938-as termelésnek mintegy 8? A lejpíáradás Textilipari Igazgatóság szerint a több alkalommal fellépő ryerü /pamut, juta/ értékesítési nehézségek, az állami kereskedelem 4 sége, a magánnagykereskedelem visszavonulása és végül - bár számos üzemen belül kapunbelüli munkanélküliség van, mégis - fellépő munkaerő hiánya, az egyes üzemekben /Magyar Pamut, Magyar Ponó, Mateip,/ A mostani 49-es tervévnek már az első két hónapjában mutatkozik egy bizonyos mértékű fellendülés, felfejlődés, A terv teljesítésénél történő lemaradást az is elősegítette, hogy egyes gyártmányok, pl, selyem vonalán kereslethiány miatt állandó- értékesítési nehézségek^Wítelmetlen lenne a terv felfokozott túlteljesítése. Ugyancsak súlyos helyzetbe került pl, a gyapjú és hurkolószakma is, amelyekből a raktáron levő készleteket a téli vásár alkalmával 20-50 1° engedménnyel kellett piacra dobni, Zk/ ^2 er | s .|g£ászesedés 1 önköltségcsökkentés^ A textilipar Országos viszonylatban xöbb"~mint~3ÖÖ~milIio~K7~ny^ kötelezettséget vállalt magára. Ahhoz, hogy e befizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni, minden üzem az Ip,MIn. rendelkezése alapján önköltségcsökkentési tervet készitett, Különösen jó a Goldberger, Magyar Pamut és a Budavidéki terve, Az Iparigazgatőságnak és a Központoknak nincs megfelelő szervezete az önköltségcsökkentés! tervek végrehajtásának ellenőrzéséré, ami elég komoly baj, Ezt a hiányosságot társadalmi munkával akarják kiküszöbölni. Súlypontot képezve a kilenc legnagyobb vállalatra, amely a nyereség befizetésének mintegy 43 $-át jelenti /Pamutipar, Goldberger, Kistext, S"or.o?^ar> *Gy»p jumosó.,Jfeoha»ikai, Magyar Poszté, Richards,/ : i »*í 3./ ÍS2ÍE£Ei_kér dés» komoly problémája a test ilí párnak, A hurkoló szakmának 45 a~pamütszovBdeknek 10 #-a, kis -és középipari vilial^. , !l^l|bjél» áll,, a ruházati iparban még ezeknél is nagyobb a kisipari szekl^orí Sliiáivií^^lHéiipair szövetkezetiesitése, A szakmában már 14 kisipari -termelőszövetkezet vaii és további 3 szervezés alatt. J.\ H > 9 t x " t \ i • 4*/ H a ÉJi£2^£E e 2Í«ÍLÍ2]^ raint_100 számottevő textllüae^van^ amelyekben !ía dolgozik lItszSma"*fölötíe~van az~5Ö7ÖÖ^-nek7~Az~üzem^ 65 $*a van államosítva éa a dolgozóknak 80 fo-& dol'gozik''az állami szektorban, A többi magán, külföldi és szovjet érdekeltség. • ... t , ••• 1,/ ?ártvezetőségeink a felülvizsgált üzemeden, általában foglalkoznak a termeles~kef7-^selvel, Sok esetben azonban apró szempontokon mélyednek el. Ezen a téren a legnagyobb hiányosság az, hogy amig pártvezetőségeink általában minden üezemben tárgyalnak termelési kérdéseket, ezeket nem ugy tárgyalják, hogy hogyan lehetne a párttagságot jobban aktivizálni és jobban bevonni a termelési problémák megoldásába, Nem viszik ki tervszerűen sulypontkérdése' iket a dolgozók közé. Bizottságaink ezt annak tulajdonítják, hogy egyrészt a káderkiemelések következtében, másrészt a tagfelülvizsgálat miatt sok uj üzemi titkárunk van, akik nincsenek,tisztában egyáltalán olyan elemi kérdésekkel, mint pl, egy pártvezetőségi ülés levezetése. Több bizottságunk javasolja, hogy ilyen irányba rendszeresen esti iskolán képezni kell titkárainkat, kerületenként, Ugyanúgy javasolják a fontosabb reszortfelelősök tovább képzését is t /Káderes, propagandista/, A XIV, kerületi Pártbizottság saját területi üzemeinek kiértékelésénél hozott is egy ilyen határozatot, **•/ -é:5_HS£2i_2JSZSS minden megvizsgált üzemben funkcionál. Azáltal, hogy a •regi""üzémi"*bizöttságok széthullottak, sok üzemben ''kétszög" lett a négyszögből. Több üzemből felvetődött, hogy ki a négyszögnek a felelőse^ a Vállalatvezető, vagy a párttitkár.A felelősséget olyan irányban gondolják
