MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. szeptember 18. - 1955. március 22.

1954. december 17.

Aki azt állitja, hogy pártunk politikája 1953. júniusáig helytelen volt, megrágalmazza a pártot, A tények azt bizonyítják, hogy a párt a fordulat éve után a szocializmus épitése útját járta, és eközben történtek hibák. Tehát a szocializmus építésének folyamán történtek a hibák és nem ettől függetlenül.Nem más utat járt a párt. A Szabad Népnél tehát ilyen helytelen irányban torzitották a párt tevékenységét, politikáját, magát a birálatot. De én nem akarom felsorolni, mi minden történt a Szabad Népnél és másutt is, és lényegében olyan " birálat" alakult ki, ami csökkenti a párt harcának, történelmi jelentőségű eredményeit és ami olyan nézet erősödéséhez vezetett, mintha pártunk fő irányvonala teljesen helytelen lett volna. E

z a kritika egyszerűen demokratikus rendünk alapjait támadta. E

z a túlhajtott kritika nem erősitette, hanem csökkentette pártunk tekintélyét és gyengiti, nem erősiti a munkásosztály, a dolgozó nép lendületét, akadályozza a szocializmus épitését. Igy tehát jobboldalról érte támadás a pártot. És ez a helytelen, ez a túlzott mindent rossznak értékelő birálat demoralizálta a munkásosztályt és demoralizálta magát népünket és ez a lényegében helytelen, kispolgári birálat a pártnak,a pártvezetés tekintélyének a lejáratását célozta. Mert elvtársak ha azt hisszük, hogy mindig csak a hibákról beszélünk és mindig csak újra és újra a hibákat hánytorgatjuk az a kép alakul ki, hogy képtelenek vagyunk megbirkózni a feladatokkal, micsoda pártvezetés ez, ugy látszik ez a párt nem tudja megoldani feladatát. Ugylátszik eza pártvezetés képtelen arra, hogy helyes irányba vigye az országot, És az a helyzet, hogy állandóan csak a hibákat hány torgatjuk, a pártnak súlyos károkat okoz. Meg kell mondani, hogy ez a kispolgári sötéten látó birálat mélyen megsértette a munkásosztályt, anépet, lényégében ez a túlzott kispolgári birálat nemcsak a párt harcának az eredményeit kicsinyli le, de semmibeveszi a munkásosztály, a dolgozó nép lo esztendős ragyogó alkotásait. Itt van Darvas elvtárs cikke a tullicitálásról. Amikor ez a cikk megjelent - természetesen voltak egyesek, akik nem is akarták, hogy megjelenjen szinte keresték a levelek között azokat, amelyek elitélik a cikket. Elvtársak azok a levelek, amelyek a Szabad Néphez befutottak e cikkel kapcsolatban, döntő nagy többségében - és elsősorban ha én jó vagyok informálva, a pártmunkások döntő többségében - a Darvas cikket helyeselték. Azt mondák, hogy végre a szivünkből beszél, mert többek között ebbe a negativ kispolgári birálatba benne volt az is, hogy uton útfélen belerúgtak a pártfunkcionáriusokba, azokba a pártfunkcionáriusokba, akik különösen az utolsó 3-4 hónapban komoly munkát végeztek. Az utolsó 3-4 hónapban komoly nehézséggel küzdve, az ellenség fokozódó aktivitása közepette a pártfunkcionáriusoknak köszönhetjük azt, hogy a nehézségek daeára a párt politikáját sikere viték. Ezeknek alapján a funkcionáriusokat nem ugy kell kezelni mert itt -ott hibát követnek el - hiszen ők is emberek - belerúgjanak, hanem meleg érzésekkel, a tisztelet hangján kell a munkájukról beszélni. Mit mondanak a munkások? Azt mondja az egyik: igaza van cikknek Helytelen, ezerszer helytelen a kritikának az a formája, amely ma sablon, lo sor vagy lo mondat van az eredményekről és utána végnélkül w*á«a-v következik a sokszor nem elég tárgyilagos kri tika. Helytelen, mert nem igaz, helytelen, mert aossz irányba