MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. szeptember 18. - 1955. március 22.
1954. december 17.
/Farkas Mihály elvtárs közbeszól: lo év óta nem volt ilyen alacsony a termelés, mint most./ Mit mutat az Országos Statisztikai Hivatal novemberi jelentése, amelyből csak 1-2 jellemző számot olvasok fel a Budapesti Pártbizottságnak. Ez azt mutatja, hogy nen emelkedik, a mi termelésünk volumene megfelelően 1954-ben. Farkas elvtárs itt közbeszólt és neki teljesmértékben igaza van, hogy népi demokráciánk fennállása óta ilyen - egyik évről a másikra alacsony felfutásunk nekünk nem volt. Másodszor azt mutatja a Statisztikai Hivatal kimutatása, hogy tovább folyik a külföldi eladósodás. Harmadszor az t mutatja a Statisztikai Hivatal kimutatása, hogy termelékenységünk nem hogy emelkednek, hanem 1953-54-ben csökkent. Továbbá azt mutatja ez a kimutatás, hogy az önköltségünk nem hogy csökken , hanem emelkedik. Csak egy adatot elvtársak. Az Épitési Minisztérium területéhez tartozó építőiparnak az önköltsége 1954-ben 1 milliárddal emelkedik. De mutatja ez a statisztikai jelentés azt is, hogy a mi anyagkészleteink nem növekednek, hanem rossz munkánk következtében inkább csökkenek. De ezek mögött a számok mögött ahogyan nagyon sok elvtárs hozzászólásában már elmondotta az is van, hogy a mi üzemeinkben a fegyelem nem hogy szilárdulna, hanem lazul. Itt a legjobb esetben azt lehet nondani, hogy amilyen helyzet kialakult 1953. június után ezen mi változtatni tulajdonképpen nem tudtunk. Ezek a számok azt mutatják, hogy nekünk országosan - és a budapesti gyáripar adja az ország ipari termelésének több mint 5o %-át - bajok vannak. És meg állapitani elvtársak, hogy itt Budapesten sem sikerült a pártszervezetnek áttörtni azt a nézetet, hogy az életszínvonal emeléséhez semmi mást nem kell csinálni, mint kitátani a szájat és várni, hogy a stílt galamb majd be fog repülni. Továbbá ezek az adatok azt is mutatják, hogy nem sikerült a budapesti pártszervezeteknek sem tudatosítani azt, hogy nem elég az uj szakasz politikájával csak szavakban egyetérteni, hanem ezek után az egyetértő szavak után tetteknek kell következni, az elvileg egyetértő szavaknak anyagi erővé kell válni és meg kell mutatkozni tervünk teljesítésében túlteljesítésében, a termelékenység emelésében, az önköltség csökkentésében. Ma elvtársak az ország üzemeiben és a budapesti üzemekben is kemény harc folyik az éies tervek teljesítéséért, az export tervek teljesítéséért. Gyakran beszélünk róla, azt lehet mondani, hogy ebben az évben hónapról-hónapra a pártvezetőinknek nincsen olyan beszéde, ahol az export fontosságára rá ne mutatna. És ezzel szemben elvtársak, ha megnézzük az eredményt, akkor azt látjuk, hogy ez év november végéig az export tervünket 56.6 %-ra. teljesítettük. /Farkas Mihály elvtárs közbeszól: 4oo millió deviza forinttal adós az ipar/. Ezzel szemben az import tervünket 84.9 ?£-ban teljesítettük. Ilyen nehéz valutáris helyzetben, mint amiben az ország van lényeges többet importáltunk, mint amennyit exportáltunk. Ezek az adatok, amelyeket én elmondottam azt mutatják, hogy nekünk semmi okunk nincs arra, hogy meg legyünk elégedve az ország gazdasági helyzetével, az ipari termelés állásával. Ha megnézzük elvtársak az 1955. évi előirányzatunkat akkor azt kell megállapitani, hogy ennek a tervnek a teljesítése ugy párt, mint tömegszervezeti, gazdasági vezetőinktől réndkivüli nagy erőfeszítést követel. A párt és a kormány olyan
