MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. szeptember 18. - 1955. március 22.

1954. december 17.

A hangulat továbblendült és most december 21.-én tiltakozó mozgalom indult. Tegnap a Textilvegyi gyárban olyan eredmé­nyeket értek el, amit már évek óta nem sikerült elérni. Miért sikerült ilyen eredményeket elérni. Azért vetem ezt fel, mert a hozzászólásokban nem sok szó esett a K.V. határozatáról. Mi ugy gondoljuk, hogy eredményeinknek elsősorban az az oka, hogy igazgatóink, pártbizottságaink, szakszervezeti és DISz. bizottságaink a K.V. határozata alapján saját helyi intézke­dési terveket dolgoztak ki a további munkára. Ez mindenütt meg van és mindenütt segiti a munkát. Rá voltak kényszerűvé igy az aktivák, hogy áttanyulmányozzák az K.V. határozatát. Mi elsősorban ennek tudjuk be az eredményeket. Egyetértek Földes elvtárssal sok mindenben, én egyetértek ab­ban is, hogy nincs megfelelő tekintélyük a műszakiaknak, azon­ban azt hiszem Földes elvtárs kicsit sötéten látja ezt a kér­dést. A mi tapasztalataink szerint nem egészen igy van. A K.V. határozata megszabta, hogy mit kell tenni, hogy rendbehozzuk a termelést. Nekünk rendet, fegyelmet kell teremteni a veze­tésben és biztositani kell az egyszemélyi felelős vezetést. Ezzel kapcsolatban mindjárt felvetem a műszakiak kérdését. Farkas elvtárs ezt aláhúzta beszámolójában. A munkatervből azonban nem jön ki annyira a műszakiakkal való törődés fog­lalkozás. Én is azt gondolom, hogy a munka kulcskérdése az, hogy a termelés terén rendet teremtsünk, csak igy tudjuk meg­valósítani az uj szakasz politikáját. Ha a műszakiak nem értik ezt a politikát, akkor nem is fognak érte harcolni. Er­re nagyobb gondot kell fordítanunk. Véleményem szerint a munkatervbe ennek a kérdésnek helyet kell adni. Az önköltségi mutatók kérdése. Azt hiszem, araikor a Budapes­ti pártbizottság ezeket a mutatókat vizsgálja nem kap reális képe&t. Az évi önköltségi mutatóknak egy jelentős része irre­ális, amit az ipar igazgatók is elismernek. 5o millió forint körül van az egész évi túllépés, de a minisztérium maga is elismeri, hogy ebből legalább 3o milliót nem is tudnak telje­síteni. Az önköltségi előirányzatok elszakadtak a valóságtól. Sok üzemben már 3 éve nem teljesitik az önköltségi mutatókat, de azért minden évben az előző év lemaradásához hozzácsapnak még valamennyit és igy soha nem tudják teljesiteni. A textil­iparban található ez meg a legjobban. Azért vetem fel ezeket a dolgokat, mert most egy uj tervév küszöbén állunk és jó lenne arra vigyázni előre, hogy a mi üzemeink egészséges mun­káját biztositani tudjuk. És ez összefügg a műszakiak kérdé­sével, mert hiszen ők is reális alapon szeretnének dolgozni. Azt javasolom, hogy a Budapesti Pártbizottság a maga tekinté­lyével vesse fel a minisztériumok felé, hogy teremtsenek ren­det ebben a kérdésben, mert sok tennivaló van még az önkölt­ségi mutatók helyes megállapításában. Elveszti jelentőségét, ha irreális követelményeket támasztunk, A párt élet erősitése: az utóbbi időben mindig voltak hatalmas kampány feladatok és ezek tudvalevően mindig háttérbeszorit­ják a párt belső nevelő munkáját. És most,amikor máris megyünk bele a következő kampányba nagyon kell vigyázni arra, hogy ne szoruljon háttérbe ez a munka. Most meg van a biztosíték arra, hogy át tudjuk venni a lendületet, mert a termelés kedve, a hangulata az üzemi dolgozóknak jó. Még akkor is, ha vannak problémák. Tovább kell fejleszteni a párt politikai munkát, jgbban meg kell értetni minden párttaggal a Központi Vezető­ség határozatát, pártunk politikáját és akkor jobban megy a mu nka»

Next

/
Thumbnails
Contents