MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. szeptember 18. - 1955. március 22.

1954. szeptember 18.

Helyes volt leállítani azokat az építkezéseket, beruházásokat, amelyek csak hosszú esztendők múlva hoztak volna eredményt és az igy felszabadult anyagot a népjólét emelésére és a mezőgazdaság megerősítésére felhasználjuk. A számok amiket Kovács elvtárs elmondott, hogy mennyivel több ruha, é itőanyag, élelem stb. ment ki a népbe, az utolsó esztendőbe, számbeli bizonyítéka annak, hogy ez a politika helyes volt és hogy ennek a politikának komoly eredményei vannak.. Mindig csodálkozom azokon az elvtárs okon akik nem tudnak válaszolni arra az ellenséges hangra, ami felveti, hogy hol van itt életszínvonal javulása. Én figyelem a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából a szabad piaci árak alakulását. Az elvtársak tudják, hogy a tavalyi szabad piaci árak lényegesen alacsonyabbak mint 1952ben. Ebben még nincs különösebb eredmény, mert 1952 száraz esztendő volt, de az idei szabad piaci árak 28 $-al alacsonyabbak, mint a tavalyiak, dacára annak, hogy a barack teljesen elfagyott, az alma jelentős részben elfagyott. Minden háziasszony tudja, hogy a paradicsom tavaly l.Sovolt, most pedig 6o fillér. Egyetlen cikk ára tartja magát, a disznóhús és diszKózsiré, de megmondhatom, hogy éppen ma adtam olyan utasitást, hogy készüljünk fel arra az eshetőségre , hogy 2 hónapon belül óriási zuhanás lesz, mert nagyon felfutott amagas húsárak következtében a dizsnóállcmány és látjuk előre, hogy 2 hónap múlva annyi választási malacot dobnak piacra, hogy ha engedjük, hogy nagyon mélyre sülyedjen az ára, elmegy a parasztok kedve a disi n ót art ás tói. Ezeket azért mondom, hogy az elvtársak lássák, hogy bár a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló rendszabályaink, amelyek csak egy évesek - és a mezőgazdaságban egy év kezdeti ciklus, ott nem ugy van mint a gyárban, hogy bejön a textilanyag és 3 hónap múlva kimegy készen,- mégcsak a kezdetén vagyunk, hiszen még a felét, a harmadát nem tettük meg annak, amit a mező gazdaság fejlesztéséért tenni kell. Még mindig rengeteg a paraszti és szövetkezeti gazdaságban a hiányzó termelési eszköz. Sem kapja meg a mezőgazdaság azokat a nagygépeket, sem azokat a textilárukat ami arra serkenti a parasztságot, hogy többet termeljen és ennek dacára már mutatkoznak eredményei. Tehát a párt politikája nagyon helyes volt. Helyes volt leállítani a földalattit azzal az elgondolással, hogy X.év múlva folytatjuk és az anyagot, cementet, betont amit oda beépítettünk volna, házépítésre, tatarozásra felhasználjuk és ugyanúgy helyes volt a többi rendszabály is. A párt gazdasági politikája feltétlenül helyes volt és súlyos hiba lett volna, ha mi tavaly júniusban ezt a fordulatot nem hajtjuk végre. Ennek a politikának sokkal nagyobb eredményei volnának, ha mellék jelenségként be nem csúsztak volna olyan dolgok, amiket nem láttunk előre, hogy nagyon sok kommunista az uj politikát és a gazdasági hatását ugy tekintette, hogy a népjólét emelése az égből fog potyogni és ugy fog nőni, mint az árokpartján paréj. Benkovits elvtárs azt mondta, engedni kell azko»»ttíiiat-ák&t embereket keresni. Mi kommunisták, vezetők, tudjuk, minden olyan keresetemelés amely mögött nincs termelés, az kidobott pénz , amely a mi viszonyaink között 3- vagy 5 hónap múlva visszaüt. Mi felemeltük nem egészen másfél év alatt tavaly június óta a kiskereskedelmi forgalomba kerülő áruk mennyiségét, ami bizonyos fokig az életszínvonallal párhuzamos, mert minél jobb az életszínvonal, annál többet vásárolnak. Tavaly 11 ,'j-al több cipőt, cukrot, építőanyagot, textilanyagot, gyermekkocsit juttattunk a dolgozó népnek, mint 1952-ben. Az idén újra fel-