MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. szeptember 18. - 1955. március 22.
1954. szeptember 18.
Békési László elvtárs ; /X.ker. PB. titkára/ Az egyik legkomolyabb problémát abban látom, hogy kint a dolgozók között a hangulat nem elég jó. Ez a mi politikai munkánk gyengeségét is jelenti. Az ellenség megpróbálja a hangulatot olyan irányban befolyásolni, hogy a párt politikáját, annak helyességét, kétségessé tegye. Es az emberekben bizonytalanságot ébresszen. Milyen kérdésekkel foglalkoznak lent az üzemben és mi az amit mi teszünk? Az egyik ilyen dolog, amivel foglalkoznak, és amin sokat vitatkoznak, az életszínvonal emelésének kérdése. Vitatkoznak azon, hogy az elmúlt év júniusa óta emelkedett, vagy csökkent-e az életszínvonal. Nem tudom, hogy ez más kerületekben is felvetődött-e? Ugy gondolom ezt legjobban konkrét tényekkel, adatokkal lehetne bizonyitani. Eleinte csak azon vitáztak, hogy általában emelkedett, vagy csökkent-e az életszínvonal, ma már ugy vetik fel, hogy emelkedett a textilnemük ára, az élelmiszer, a cipők ára. Es ezt be akarják beszélni az emberekbe. Ezek ellen csak egyetlenféleképpen lehet felvenni harcot, ugy hogy számokat, tényem ket hozunk fel. A pártfunkcionáriusok egyrészében is volt egy ^ ilyen bizonytalanság, elsősorban az alsóbb pártfunkcionáriusokban, ük is vitatkoznak azon, hogy az életszínvonal június óta csökkent-e, vagy emelkedett. Mi behívtuk az Állami Áruházak, a Cipőboltok vezetőit, és megkértük mutassa ki, hogy milyen cikkekben volt ár emelkedésű Nem tudta kimuatatni. Egyedül a gyümölcsnél tudtak áremelkedést mutatni, ami összefüggőt az időjárással, és ezt az emberek általában meg is értik. A legnagyobb baj az, hogy nincsenek megfelelő mennyiségben adatok, érvek, amivel magyarázzuk, hogy a párt politikája helyes és az elmúlt év június óta emelkedett az életszínvonal. Ha csak azt nézzük, hogy a közszolgáltatások ugyanazok, az árak nem emelkedtek, és azt nézzük, hogy milyen a munkások bérezése az 1 évvel ezelőttihez vizsonyitva, vagy megnézzük a lakásépités terén mutatkozó beruházásokat, azt látjuk, hogy mindezek a dolgok emelték az életszinvonalat. Hiba, hogy a nártszerveze_ tek nem élnek eléggé ez&ekkel a rendelkezésükre alló érvekkel W Valahogy ugy van, ha ez igy tovább menne, ha mi hagynánk ezt a hangulatot, akkor az emberek egész sivárnak látnak az életet. Azt mondják, hogy kevesebb az autóbusz, a villamos. Ilyen érvekkel az ellenség nagyszerűen operál. A másik dolog amivel foglalkoznak a racionalizálás. Megnéztük, hogy mit jelent ez nálunk a kerület üzemeiben és megállapítottuk, hogy a kerület üzemeiben havonta 2-3.ooo munkás és alkalmazott lép be, ez a racionalizálás pedig ennek csak egy töredéke. Az ellenség természetesen rendkívül felnagyítja és eltúlozza ezeket a problémákat. Azok akiket leépítenek nem értik meg eléggé az idők szavát. A kerületben néhány nap óta működik egy kirendeltség, amely gondoskodik ezeknek az embereknek az elhelyezési lehetőségeiről, illetve azoknak az emberekkel való tudatosításáról. El lehet mondani, hogy egy 5o-6o yó az, aki elmegy abban az üzembe, amit felkinálnak nekik. Jelentős részük azonban nem vállalja el a munkalehetőséget és vár, hátha ez csak átmeneti dolog, és ő mégis tisztviselő maradhat. Es általában ezek a hangadói a racionalizálás terén mutatkozó nézeteknek, ezek próbálják ugy beállítani, hogy nincs munkalehetőség.
