MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. október 12. - 1954. január 15.

1954. január 15.

többséget nem lehet kicserélni. Meg lehet, és meg is kell őket nyerni. Igen komoly fejlődés van a budapesti pedagógusok munkájában és magatartásában is. Komoly törekvés van a pedagógusok körében arra, hogy jobban tanítsanak mint eddig. Ennek ellenére as eredmény igen gyenge és eszel kapcsolatban nem lehet elfelejteni ast, hogy a ssocialista iskola és a hasafias nevelés kérdését a pedagógus és as iskola egymagában nem oldhatja meg. Erre itt as elvtársak is igen helyesen rámutattak. Budapesten sajnos a pedagógusoknak,-akiknek helyzetükné fogya-éppen esen a területen többsegitaégre van szükségük, keveset kapnak. Vajdainé elvtárs megpróbálta védelmébe venni a Szülői Munkaközösségek munkáját. Valóban van itt eredmény, ami azt bizonyltja, hogy igen komoly lehetőségek vannak. Sajnos általában az a jellemző, hogy a ssülők és a kommunista ssülők sem segitenek eléggé. Tisstában kell len ni assal, hogy a pedagógusoknak, az iskolának ssüksége van a ssülők t ánogatására. A ssülők és a társadalom nélkül nem tudják feladataikat megoldani. Látnunk kell ast is, hogy a városi gyermekeknek általában lazább a kapcsolata a szülőkkel, a családdal mint a vidékieké, E: megnehezíti, bonyolutabbá teszi a nevelés problémáját. Falun a gyermekeknél éreziető a család nevelő hatása. A városi élet ezt a kapcsolatot felbontja, meglazítja. Vannak családok, ahol mindkét szülő dolgozik és igy Csak vasárnap találkoznak a gyermekkel, igy keveset foglalkoznak vele. Tehát itt lényegesen nagyobb feladat hárul as iskolai nevelésre, a társadalmi nevelésre. As iskolai és társadalmi nevelés formái - Disz, úttörő mozgalom - feladatukat nem tudják megoldani a ssülői tekintély és támogatás nélkül. Itt pedig azt tapasztaljuk, hogy ahelyett, hogy a szülő segítené, gátolja a pedagógus munkáját sok esetben, Ahhos, hogy á pedagógus nak tekintélye legyen a tanulók kösött, feltétlenül az szükséges, hogy a szülő is megbecsülje a pedagógust. Ahhos, hogy a tanulásnak tekintélye legyen az kell, hog bármilyen kevés ideje is van a szülőnek, a gyermekkel foglalkoznia kell. A szülő egész magatartásának tükröznie kell azt,- hogy a tanulásnak milyen nagy jelentőséget tulajdonit. Ezen a téren Budapesten sajnos rosszabb a helyset mint vidéken. Kevesebb támogatást kap a pedag gus. Vidéken ha tul is terhelik néha a pedagógust társadalmi munkával, mégis sokkal köselebb érsi magát a pe dagogus a párthoz, as élethez. A fővárosi pedagógus sok esetben távol van as élettől, éppen ezért van fokozott szüksége a segítésre, támogatásra. Elsősorban abban a tekintetben - és én is azt emelném ki - hogy az iskola és a ssülők kapcsolatát kell szorosabbra fűzni, a ssülőknek több támogatást kell bistositani as iskola számára. A pártnak itt az a feladata, hogy a kommu nista szülőkben felébressze ast a felelősséget, hogy többet foglalkossanak gyermekükkel, több segitséget adjanak a pedagógusnak. Nekik feltétlenül élen kell járni ebben a munkában, hissen mit várhatunk egy elvtárstól, aki a saját gyermekei bajával, nehézségeivel, jövőjével nem foglalkozik, ennek nevelését nem tudja megfelelően irányítani, támogatni. Ezen a téren lényeges változást kell elérni. Nekünk erős, magabiztos, öntudatos, határozott fiatalságot kell nevelni, Ennek alapját a csa-