MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. június 6. - 1953. augusztus 22.
1953. június 6.
4. érdekében, mint eddig. Ugyancsak jó munkát végzett a DISZ, hiszen a kulturcsoportok nagyrészét az ifjúságból állitottuk össze. A választás napján állandóan az utcán jártak, én magam ugy értékeltem, hogy az utcán még soha nem láttam annyi mosolygó embert, mint a választás napján. /Farkas elvtárs: Miért csak a választás napján mosolyogtak az emberek és miért nem mosolyognak most is, a választás után?/ Horváth elvtárs: Mosolyognak most is. Az MNB3Z is sok aktivát adott, igen jól megálltak a helyüket és a Szülői Munkaközösség nagy gondot forditott arra, hogy most amikor az iskola év befejezésénél vagyunk, minél nagyobb legyen az eredmény. Az osztályellenség nálunk is dolgozott és a béremelés, árcsökkentés, amnesztia, nem érdemes szavazni felhivassál, valamint vásárlási láz felszitásával igyekezett zavart előidézni. Tervüket nem sikerült végrehajtaniok, habár jól lehet igyekeztek komoly sorbanállásokat szervezni - ezt sikerült felszámolnunk. Mi ugy értékeljük ebben a munkában a Budapesti Pártbizottság segitségét, hogy nagyon sokat adott, különösen azon a téren, hogy rajta tartotta a kezét, hogyan végezzük a munkát. Menetközben is sokat segitett jó néhány kérdésben. Mi ezt a segitségét értékeljük. Rá kell azonban mutatnom arra is, hogy ennek a munkának minden eredmény dacára volt hiányossága is. Nem sikerült biztositani, amiért különösen az utolsó két hétben harcoltunk,- hogy az üzemekben alapvetően foglalkozzanak a választás eredményeivel. Későn figyeltünk fel arra, hogy a nemzetközi kérdéseket jobban vigyük ki. Csak az utolsó két hétben sikerült ezen változtatni. Körzeteinket megerősítettük, a rájuk bizott feladatokat el is végezték, azonban nem tudják betölteni azt a hivatást, amit a területen be kell tölteniök. Az a tapasztalatunk, hogy a körzeti vezetők kezéből kicsúszott a vezetés és a választás alatt a Budapesti Pártbizottságtól kiküldött elvtárs irányította a munkát. A választás utáni helyzet azt mutatja, hogy fellépett egy bizonyos fokú önelégültség. A termelésben nem mutatkozott olyan visszaesés, mint a felszabadulási műszak után, mert a termelési eredményekért folyik agitáció, de a politikai felvilágosító munka, az agitáció tartalma sokkal silányabb, habár az utolsó napokban javulás mutatkozik. Rákosi elvtárs beszéde perspektívában mutatta meg a feladatokat és ezt a kérdést egyszerűen félretették pártszervezeteinkben •A
