MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) augusztus 1. - 1953. február 7.

1952. augusztus 1.

2>2 \ lésének célja az volt, hogy rámutasson ennek a kérdésnek a fontosságára. A harmadik kérdés, a szociáldemokratizmus kérdése. A Központi Vezetőség ülésén megmondottam, természetesen komoly veszélyt jelentenek a jobboldali szociáldemokraták, de jelentékeny részüket ismerjük, ha nagyon mozognak, könnyen le lehet leplezni, mert vannak akik általában emlékeznek arra, hogy mit csináltak a Horthy-időben, mit csináltak 1948.-ig. Tehát nem ez a legrosszabb, hanem, hogy a ml békés viszonyaink mellett, a nyugodt, szinte zökkenésmentes fejlődés közepette a szociáldemokratizmus táptalaja megnőtt. Az emberektől nem követelünk különösebb áldozatot, nyugodtan élnek, fizetésük nő, a népi demokrácia gazdasági erejének növekedésével életszínvonaluk is nő. Ezáltal leszoknak az erőfeszítésről, az áldozathozatallal, mert nem igen vannak olyan helyzetben, hogy különösebb áldozatot követeljünk tőlük. Ez a helyzet táptalaja a szociáldemotratizmusnak. Azért faggattam annyira a felszólaló fiatalokat, hogyvannak a hadsereggel, mert az ellenség igenis belépett ebbe a kérdésbe. Az Orvoskari és Műegyetemen megállapít ható, hogy az ellenség megagitálta a fiatalokat, hogy ne menjenek katonának, ö is tudja, hogy mit jelent egy jó honvédség. Ezen belül a fiatalságnál el puhul ts ág van, nem szívesen mennek a honvédséghez, ahol fegyelem van, ahol pontosnak kell lenni, ahol ez a civili' szabadság nem vihető tovább. Emiatt sem jelentkeztek. Ez igen komoly jelenség, ami tápot ad a szociáldemokratizmusra, ami százféle formában jelentkezik anélkül, hogy az elvtársak észrevennék. Egész jóindulatú emberek morognak azért, hogy a mostani fiataloknak milyen jól megy a dolguk, tenyerünkön hordjuk őket - nem ugy mint a múltban- hozzájuk sem szabad szólni. Ej a régivágásu munkásoknak nem tetszik. Vagy miért nem tetszik a normarendezés? Mert az utóbbi időben nem nagyon követeltünk meg bizonyosfoku áldozatvállalást és még a normarendezéssel járó, teljesen normális, az össz nép érdekeit képviselő rendelettel szembe se mernek a mi elvtársaink kiállni;